|
A második házasságában élő háromgyermekes Dutrouxnak elég nagy nehézséget jelentett eltartani családját. A munkanélküli villanyszerelő azzal kezdett pénzt szerezni, hogy lopott autókat fuvarozott át Szlovákiába és Lengyelországba, valamint fiatal lányokat kényszerített prostitúcióra. Dutrouxnak hét háza volt Belgiumban, amiknek többségét nyaralásra használta, egy részét pedig arra, hogy ott tartsa foglyul a fiatal lányokat, akiket elrabolt. 1989-ben Dutrouxot elítélték öt lány megerőszakolásáért. Miközben büntetését töltötte, az igazságügyi miniszter, Wathelet, engedélyezte több nemi erőszakot elkövető bűnözőnek is az idő előtti szabadlábra helyezést. Így Dutrouxot 13 év helyett 3 év után kiengedték, jó magaviselet címén, 1992-ben. Négy év telt el addig, míg a belga kormány ismét megszigorította a szexuális bűnözők szabadonengedését a börtönökből. Nem sokkal szabadulása után újabb lányok kezdtek eltűnni azokon a környékeken, ahol Dutrouxnak házai voltak. A rendőrök két alkalommal is felkeresték Dutroux Charleroi-ban levő házát, de nem sikerült azt rendesen átvizsgálniuk. Pedig a ház egy elrejtett zugában két tinédzser lány várta, hogy kiszabadítsák őket. Végül Dutroux saját anyja írt a nyomozóknak, hogy fia fiatal lányokat tart fogva a házában. Az az ember, aki már egyszer elmondta a rendőröknek, hogy Dutroux pénzt kínált neki, hogy fiatal lányokat raboljon el, 1995-ben azt is elmondta, hogy szerinte Dutroux kialakított házában egy rejtekhelyet, ahol a lányokat tartotta fogva, majd eladta őket prostituáltaknak. De ezek a fontos információk ismét figyelmen kívül maradtak. Újabb egy év telt el mire a rendőrök elkezdtek foglalkozni ezekkel az információkkal. Ebben az időszakban újabb lányok tűntek el. Az eltűnt lányok ügyében végül 1996-ben történt áttörés. Miközben a rendőrök átkutatták azt a környéket, ahol vélhetőleg az egyik kislányt elrabolták, összetalálkoztak egy szemtanúval, aki látott egy gyanús járművet arrafelé. A szemtanú emlékezett a jármű rendszámára is, és ez Dutrouxhoz vezette a rendőröket. 1996. augusztus 15-én a rendőrök rátörtek Dutrouxra, átkutatták a házat, és találtak is egy hangszigetelt kis búvóhelyet. A búvóhelyen pedig két kislányt, akik éltek ugyan, de szexuálisan zaklatták őket. Egyikük a 12 éves Laetitia Delhez volt, a másik pedig a 14 éves Sabrine Dardenne. Dutroux mindkettőt megerőszakolta és lefilmezte az aktust. A rendőrök találtak még ezen kívül több mint 300 gyermekpornó videót. Delhezt augusztus 9-én rabolták el, betették egy furgonba, és bedrogozták. Dardenne pedig már két és fél hónapja raboskodott Dutrouxnál. Néhány nappal a lányok megtalálása után a rendőrök további két lány testét exhumálták, akik nem voltak ilyen szerencsések, és nem élték túl a fogságot. A két 8 éves lány, Julie Lejeune és Melissa Russo együtt tűntek el 1995-ben, és Dutrouxék a hátsó kertben temették el a holttestüket. Dutroux azt mondta, hogy a lányok február és március között halhattak éhen, amikor ő börtönben ült autólopásért. Szerinte a lányok haláláért egyik bűntársa, Bernard Weinstein volt a felelős, valamint ő volt az is, aki elrabolta a két lányt. Dutroux mérgében, hogy Weinstein hagyta éhen halni a lányokat, elkábította a férfit, majd élve eltemette a két lány mellé. Miközben őrizetben volt, Dutroux és bűntársa Michel Lelievre beismerték, hogy elraboltak még két másik lányt is. A 19 éves An Marchalt és a 17 éves Eefje Lambrekset Dutroux egy másik házában találták meg jó néhány héttel Russo és Lejeune felfedezése után. Az ügy további gyanúsítottja volt Dutroux ex-felesége, Michelle Martin, és Jean-Michel Nihoul, egy gazdag üzletember is. Később még hét másik embert is őrizetbe vettek, akiknek köze lehetett a gyermekpornó hálózathoz. Ha a rendőrök nem engedték volna ki Dutrouxot régebben, akkor négy lányt menthettek volna meg a haláltól és a nemi erőszaktól. Ez nagy felháborodást keltett a belga lakosságban, radikális változásokat kezdtek el követelni az igazságszolgáltatásban. A rendőrség újabb megaláztatásokat volt kénytelen elviselni 1998-ban, amikor Dutroux leütött egy őrt, és megszökött. Hihetetlen módon engedélyezték Dutrouxnak, hogy elhagyja a börtönt, majd ellopott egy fegyvert és egy szintén lopott kocsival távozott. Ám nem tartózkodott kint három óránál többet és elfogták. Dutroux és bűntársai tárgyalását 2000-re tervezték be. 2000. március 20-án Dutroux bilincsben, golyóálló mellényben és 10 rendőr társaságában megérkezett az egyik belga városka tárgyalótermébe. Dutroux tárgyalását ezután számtalanszor elhalasztották. Végül június 19-én Dutroux-t 5 év börtönre ítélték kocsilopásért és a támadásért, amit szökése közben követett el. 2002. január 22-én Dutroux bevallotta, hogy teljes mértékben bűnösnek érzi magát, hogy elrabolta azt a két lányt, és fogságban tartotta őket. „Fogságban tartottam Juliet és Melissát, így nem vagyok ártatlan. Ezután fogságban tartottam An-t és Eefjét is. Abszolút bűnös vagyok.” Ez a vallomás nagy meglepetést okozott, hiszen Dutroux eddig azt bizonygatta, hogy ártatlan. Hét év elteltével, 2004. március 1-én kezdték meg a valódi tárgyalást Dutroux ügyében. A tárgyaláson ott volt még Dutroux két bűntársa, Michele Martin és Michel Lelievre is. Mint a legtöbb pedofil, szabadulása után Dutroux is visszatért a bűnei folytatásához. A rendőrök rengetek információt kaptak az üggyel kapcsolatban, mégsem nyomoztak megfelelően. Legnagyobbat akkor hibáztak, amikor egy házkutatás során nem találták meg a két fogva tartott lányt Dutroux házában. Mielőtt március 1-én elkezdték volna a tárgyalást, Dutroux azt vallotta, hogy ő csak egy láncszem abban a pedofil hálózatban, amely Belgiumban működik. Bourlet ügyész azt gondolta, hogy a hálózat nem nagyobb annál a néhány személynél, akiket már Dutroux-val együtt megvádoltak. Köztük van ex-felesége is, akit Dutroux megkért, hogy etesse a lányokat, amíg ő a börtönben van, de az nem teljesítette ezt, mert félt, hogy a lányok majd megtámadják. Március 18-án egy újabb probléma történt, amikor egy bilincskulcsot találtak Dutrouxnál. Megvádolták a börtönőröket azzal, hogy segíteni akartak Dutrouxnak a szökésben. Március 19-én egyik áldozata, az immár 20 éves Sabine Dardenne mesélt sérelmeiről amelyeket 12 évesen kellett elszenvednie. Dutroux 80 napon át tartotta őt fogva. Amikor a férfi bocsánatot kért tőle, Dardenne hevesen visszautasította azt. A tárgyaláson megjelent Laetitia Delhez, Dutroux másik áldozata is. Dutroux-t életfigytiglani börtönbüntetésre ítélték. ![]() Cikkek Elaludt a tárgyaláson Dutroux (2004. március 1., hétfõ) Hétfõn megkezdõdött Marc Dutroux pere. A most 47 éves belga férfit hatrendbeli emberrablással és nemi erõszakkal, valamint négy gyilkossággal vádolja a belga bíróság. Elaludt pere elsõ tárgyalási napján Marc Dutroux, Belgium "elsõ számú közellensége": a férfit a bíró figyelmeztetésére keltették fel szundikálásából, de a jelek szerint nem sokat használt az ébresztgetés, mert miután egyik ügyvédjével váltott néhány szót, a fõvádlott ismét az elõtte lévõ asztalkára roskadt - adta hírül az MTI. Igaz, a per kezdõnapján Dutroux-nak és három vádlott-társának nem sok tennivalója volt: csak nevüket, címüket és foglalkozásukat kellett két ízben megerõsíteniük. A férfi a kilencvenes években nyolc és tizenkilenc év közötti lányokat rabolt el és tartott fogva, négyet közülük meggyilkolt miután megerõszakolta õket. Az ügy kirobbanása óta nyolc éve telt el, ami fõként annak köszönhetõ, hogy a belga rendõrség elhúzódó nyomozást folytatott szélesebb pedofil hálózatot gyanítva Dutroux ismeretségi köreiben - emlékeztetett a BBC. Dutroux már korábban beismerte a lányok elrablását és megerõszakolását, de a gyilkosságokat nem vállalta magára. A férfi hétfõn szigorú biztonsági intézkedések mellett állt a bíróság elé: háromszáz rendõr ügyelt, hogy ne legyen semmilyen rendbontás, Dutroux pedig vádlott-társaival együtt golyóálló üveg mögött válaszolt az adatait firtató bíróság kérdéseire. Az ügy további három vádlottja: Michelle Martin, Dutroux felesége, Michel Nihoul üzletember és a rablásokban állítólag segítõ Michel Lelievre. A becslések szerint legalább három hónapig elhúzódó tárgyalássorozat elsõ napja azzal telt, hogy kiválasztották a száznyolcvan jelentkezõ közül az esküdtszék tagjait. A továbbiakban meghallgatnak 450 tanút a csaknem 5 millió euróba kerülõ perben, mely természetesen hatalmas médiaérdeklõdés mellett zajlik majd: hétfõn több mint kétszáz sajtós várakozott a tárgyalóterem elõtt. ![]() (2004. március 4., csütörtök) Beszámolt Marc Dutroux módszereirõl is a belgiumi pedofilper egyik csütörtökön meghallgatott tanúja. A Dutroux-t 1996-ban elfogó vizsgálóbíró tanúvallomása szerint a vádlott módszerei "elborzasztóan professzionálisak" voltak. Marc Dutroux olyan ember, aki mindenre gondol, s módszerei "elborzasztóan professzionálisak" voltak - így nyilatkozott a Belgiumban hat lány elrablása, megerõszakolása, s közülük négy halála miatt perbe fogott pedofilról elfogója, Jean-Marc Connerotte vizsgálóbíró a Dutroux-per csütörtöki napján. Professzionalizmus Connerotte valóságos hõsnek számít Belgiumban: 1996 nyarán neki hat nap alatt sikerült felgöngyölítenie Dutroux legutolsó gyerekrablási ügyét, s õrizetbe venni a férfit, miközben elõdei Dutroux öt korábbi gyerekrablásánál hónapokon át hiába nyomoztak. A vizsgálóbíró az általa elért gyors eredményt annak tulajdonította, hogy egy szemtanú az utolsó gyerekrablásnál (a 14 éves Laetitia Delhez elhurcolásakor) megjegyezte egy gyanús kocsi rendszámának három betûjét, s ennek nyomán eljutottak Dutroux-hoz. A férfi hiába tagadta eleinte bûnösségét, a vizsgálóbíró Dutroux elõélete alapján - már 1989-ben lányok megerõszakolása és más bûncselekmények miatt 13 év börtönre ítélték - minden bizonyíték nélkül is meg volt gyõzõdve a férfi bûnösségérõl, s kitartott: egészen addig, míg két nappal õrizetbe vétele után Dutroux megtört és elvezette a nyomozókat Laetitiához, valamint a majdnem három hónappal korábban elrabolt, 12 éves Sabine-hoz. Connerotte azzal indokolta Dutroux "professzionalizmusáról" mondott véleményét, hogy a nyomozók hiába kutatták át többször is a férfi házát, nem találták meg a rejtekhelyet, ahol a két lányt õrizte. Dutroux még egy szellõztetõ rendszert is kiépített, hogy a szagok a titkos zárkából egy kéményen keresztül eltávozzanak, így a rendõrkutyák sem tudták kiszagolni a gyerekek jelenlétét - mondta. Egyébként Dutroux manipulációinak hatásosságát mutatta, hogy amikor végül elvezette a nyomozókat a háza pincéjében kiépített rejtekhelyhez, s kinyitotta annak kapuját, a két lány elõször nem mert elõjönni: azt hitték, hogy annak a "bandának" a tagjai találtak rájuk, akiktõl a férfi saját állítása szerint "védelmezte" õket. Amikor pedig mégis kijöttek, köszönetet mondtak elrablójuknak. "Nagyobb családra vágyott" Dutroux annak idején azt mondta az õt kihallgató nyomozóknak, hogy Sabine-t azért vitte magához, mert nagyobb családra vágyott - Laetitiát pedig azért hozta a házba, hogy Sabine-nak legyen társasága. Most szerdán, a bíróság elõtt tett vallomásában mindehhez hozzátette, hogy mindezt egyik vádlott-társa, Michel Nihoul parancsára tette - aki viszont ezt hevesen cáfolta. Connerotte egyébként nem sokáig maradt a Dutroux-ügy nyomozásának legfõbb irányítója: elkövette azt a hibát, hogy 1996 októberében elfogadta Laetitia családjának meghívását egy közös vacsorára, s emiatt - elfogultságra hivatkozva - elvették tõle az ügyet. Felmentése hatalmas felháborodást keltett Belgiumban, s döntõ szerepe volt abban, hogy hat nap múlva Brüsszelben óriási tömeg, több mint 300 ezer ember tüntetett részben Dutroux, részben viszont a nyomozás és az igazságszolgáltatás hibái ellen. ![]() Dutroux újabb verziója Sokkolta a sokat próbált belga közvéleményt Marc Dutroux tegnapi vallomása: a gyermekgyilkosságokkal, kiskorúak fogva tartásának és megerőszakolásának sorozatával vádolt „rém” a bíró kérdéseire válaszolva ártatlannak, sőt bűntársai áldozatának vallotta magát. A hétfőn kezdődött perben Dutroux az esküdtek kiválasztásának folyamatát elunva úgy tett, mintha elaludt volna a golyóálló üvegketrecbe rakott vádlottak padján. Másnap ásítozva hallgatta végig az elrabolt gyerekek megerőszakolását, narkóra szoktatását, éhen pusztítását vagy élve eltemetését felsoroló vádiratot, majd ismét arra utalt, hogy ő csak egy befolyásos emberekből álló, nagy pedofilhálózat beszállítója lett volna. Ezt a régóta hangoztatott változatot azonban soha semmivel nem támasztotta alá, ezért a tárgyalás tegnapi fordulóján új verziót adott elő. Először is bocsánatot kért, hogy „eddig” hazudott. Most már nincs értelme változtatni az igazságon, tehát elmondja: saját szörnyű gyerekkora tanulságaként „mindig is igyekezett védeni a kiskorúakat a szexuális kizsákmányolástól”, ezért „épült be pedofil bűnszövetkezetekbe”. A kislányok elrablását és időnkénti „szeretését” nem tagadja, de legtöbbször azért „fogadta be, és rejtegette őket a pincékben kialakított szerszámtárolóban”, hogy „ne kerüljenek perverzek keze közé”. Az emberrablások egy részét különben sem ő, hanem három vádlott-társa (a felesége, Michelle Martin, valamint Michel Lelievre és Michel Nihoul) követte el. Dutroux azt állította, hogy rendőrök is fedezték a kislányok fogva tartását. Ezek után hosszasan taglalta, hogy a lányokat Nihoul rendelte meg és raboltatta el. Az egész életében gazdasági bűnözőként ügyködő, de befolyásos körökbe bejáratos Nihoul valóban működtetett exkluzív szexklubokat is, de a nyomozás kiderítette, hogy ezekben kizárólag saját akaratukból részt vevő felnőttek szórakoztak. Dutroux szerint azonban Nihoul egy komoly prostituáltcéget akart létrehozni, amelynek egyik üzletága lett volna a gyereklányok „kezelése”. A vádlott, mint mondta, „csak úgy tett, mintha belemenne az üzletbe, valójában az elkapott lányokat kimenteni akarta a hálózatból”. Mint mondta, ő nem egyszerűen ártatlan, hanem igazságtalanul, aljas módon befeketített áldozat. Korábbi, hasonló bűncselekményeit sem ő követte el, illetve csupán kisebb kisiklások miatt lehetett őt belekeverni. Nihoul ügyvédje feltehetően „visszalövi” majd a vádat, arra utalva: Dutroux, miután kiélvezte magát az elrabolt kislányokon, megpróbálta a szexpiacon eladni őket. S mert ez Nihoullal nem sikerült, ezért Dutroux megölte és elásta őket. Az ügyet valószínűleg tovább bonyolítja majd, hogy a másik két vádlott is áthárítja majd a felelősséget társaira. A belga szakértők szerint Dutroux perverz, uralomvágyó személyiség, amelynek csak egy része a pedofilhajlam (gyerekeket könnyebb szexuális uralma alá hajtani). Láthatóan semmiféle megbánást nem érez. A dermesztő rémtettek felidézést egyébként vádlott-társai is nyugodt kívülállóként hallgatták végig. Dutroux panaszt emelt a bíróságon, hogy tilalma ellenére több újság közölte a tárgyaláson készített fotóját. Vélhetően megpróbálja majd eljárási hiba, vagy a korrekt tárgyalás lehetetlensége címén megtámadni a várhatóan életfogytiglani börtönt kiszabó ítéletet. ![]() Volt-e olyan, befolyásos és sajátos ízlésű emberekből álló hálózat, amelynek beszállítója lett volna Marc Dutroux? Ez a belga pedofil gyilkossági per egyik nagy kérdése. A hálózat létezésének vagy nem létezésének ügye igencsak megosztja a közvéleményt. Dutroux persze rá is játszik erre: önmaga védelmében sejtelmesen célozgat arra, hogy ő csak apró fogaskereke volt a nagy gépezetnek. A röviden csak hálózatnak nevezett feltevést elsősorban az táplálja, hogy a nyomozás – mint megírtuk – rengeteg hibával, hosszasan zajlott. S az, hogy az ügy első – később eljárási műhiba miatt leváltott – vizsgálóbírája a mostani tárgyaláson is azt állította: valakik fedezték Dutroux-t, aki nyilván dolgozott nekik. A nyomozást a végére (?) vezető, második vizsgálóbíró szerint erről szó sincs. Csak anynyi alapja van a „hálózat” gyanújának, hogy az egyik vádlott, Michel Nihoul valóban tartott fenn elit bűnbarlangokat. Amúgy közepes kaliberű gengszter, csődbűntettekből, sikkasztásból, pénzmosásból, narkókereskedésből és orgazdaságból élt, s valóban bejáratos volt felsőbb körökbe. Egyik feleségének mulatójában és egy vidéki kastélyban tényleg szerveztek szexorgiákat, amelyeken különféle kisebb-nagyobb hírességek, köztük gazdasági és politikai vezetők is megjelentek. Nihoul még rádiós újságíróként az egyik igazságügy-miniszterrel is barátságot ápolt, el is intéztetve vele (pénzért) például feltételes szabadlábra helyezéseket. Az orgiákat lenyomozta a rendőrség, megállapítva: azokon csak nagykorúak, saját akaratukból vettek részt, márpedig az nem bűncselekmény. De már a nyomozás elején jelentkezett egy névtelen, majd a nyilvánosságot mégis vállaló tanú. Regina Louf azt állította (és állítja ma is), hogy őt tizenkét évesen többször arra kényszerítették, hogy „erős, ügyes bácsik és nénik kedvében járjon”. A rendőrök azonban nem hittek neki, sőt figyelmeztették: fogja be a száját – mondja el ma is naponta a sajtónak Louf. A hatóságok válasza: a hölgyet valóban érte gyermekkori szexuális trauma, amit a Dutroux-ügy hallatán beleszínez a saját verziójába. Pedofil orgiáknak és hálózatnak nincs nyoma. Annak van, hogy Nihoul valóban megpróbált Dutroux segítségével prostituált-nőkereskedelmi nagyvállalkozást létrehozni. Dutroux azonban vagy túl fiatal, vagy rossz „anyagot” szállított, egyébként is nem ért rá, mert sokszor börtönben volt, ezért az üzletből nem lett semmi. Nihoul azért bűnrészes (a vád szerint), mert Dutroux emberrablásainak megrendelője és fedezője volt, az egyik, utóbb szerencsésen kimenekített áldozat – Laetitia Delhez – „kezelésében” pedig személyesen is részt vett. (Ezenkívül ő volt a „felső elosztója” Dutroux narkóterítésének.) A „magányos perverz” elméletének bírálói szerint Európában évek óta sorozatosan buknak le (főleg interneten szervezett) pedofilhálózatok. A legnagyobb az a portugáliai volt, amelynek egyik közismert vezetője árvaházi gyerekeket „tálalt” a fizetőképes megrendelőknek. Egy-egy nemzetközi rajtaütésen (a legutóbbi a per kezdete előtti napokban volt) negyven-ötven pedofilhálózat részese, illetve kiszolgálója bukik le. A Dutroux-ügyben is több „nagy ember” ellen merült föl a pedofília gyanúja, azonban mind alaptalannak bizonyult. A hálózat létezését a nyomozók szerint az is cáfolja, hogy Dutroux szökése idején senkitől sem kapott segítséget. Bár ő maga fenyegetődzik, eddig sem neveket, sem más adatokat nem közölt arról, hogy „magánügyein” kívül is, valamilyen hálózat érdekében követte volna el cselekményeit. ![]() (2004. március 11., csütörtök) Magyarországra akart menekülni a belga pedofil bûnözõ, Marc Dutroux egyik bûntársa a rendõrség elõl, de Dutroux inkább megölte õt, hogy semmiképp se tudjon ellene vallani - írja csütörtöki számában a La Derniere Heure címû belga napilap. Az illetõ, Bernard Weinstein sokáig a szörnyû bûntettekkel - többek között hat belga lány elrablásával, megerõszakolásával, s közülük kettõ meggyilkolásával - vádolt Dutroux legfõbb segítõtársa volt a lányok elrablásában. Kapcsolatuk akkor romlott meg, amikor egy "egyszerû" bûntény miatt (Dutroux-ék rátámadtak három fiatalra, akik szerintük el akarták lopni kocsijukat) 1995 õszén a rendõrség érdeklõdni kezdett Weinstein iránt. A férfi Magyarországra vagy Franciaországba akart menekülni, Dutroux még segítséget is ígért neki a hamis papírok beszerzésében. A valóságban azonban ekkor már eldöntötte, hogy nem engedheti élve távozni bûntársát. Mielõtt megölte volna, elõbb még szörnyû kínzásokkal (a heréit nyomta össze szorítóbilinccsel) kiszedte belõle, hogy hol tartja elrejtett pénzét. A férfit egyébként a kínzások idejére ugyanabba a pincezárkába zárta, ahol addig az általa elrabolt két 8 éves kislány raboskodott: Julie-t és Melissát erre az egy hétre átköltöztette a ház egyik emeleti szobájába, s rájuk parancsolt, hogy ha látják is az idegen férfit, ne törõdjenek vele, mert az illetõ gonosz, aki rosszat akar nekik. Weinsteint végül Dutroux ugyanúgy ölte meg, mint két hónappal korábban két áldozatát; elkábította és élve eltemette. ![]() (2004. március 18., csütörtök) A belga börtönőrök egy bilincskulcsot találtak az ország leghírhedtebb bűnözőjének, a több lány elrablásával, megerőszakolásával és meggyilkolásával vádolt Marc Dutroux-nak a holmija között - jelentették a csütörtöki belga lapok, feltéve a kérdést: lehet, hogy Dutroux szökésre készült? A belgiumi Arlon városában most zajlik a férfi bűnpere, s ennek kapcsán a börtönhatóság a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít Dutroux ellenőrzésére. Ez vezetett a kulcs felfedezéséhez: a kis fémdarab egy sót tartalmazó zacskóba volt rejtve, abban a konyhahelyiségben, amelyet kizárólag Dutroux használhatott. Ugyanakkor a hatóságok szerint a kulcs más típusú, mint amilyen bilincset Dutroux-nál alkalmaznak: azaz nem biztos (de nem is lehetetlen), hogy lehetővé tette volna a férfi szabadulását. Az ügyet a belga kormány nagyon komolyan veszi: ezt mutatja, hogy szerda este személyesen Guy Verhofstadt miniszterelnök telefonált igazságügyi miniszterének, Laurette Onkelinxnek, azonnali vizsgálatot követelve. Belgium leggyűlöltebb bűnözője, Dutroux ugyanis egyszer, 1998-ban már megszökött a fogságból, s bár néhány óra múlva elfogták, az eset a közvéleményben olyan hatalmas felháborodást keltett, hogy azonnal lemondásra kényszerült a korabeli belügy-, illetve igazságügy-miniszter. Dutroux védőügyvédjei szerint három eset lehetséges: vagy védencük akarta "megtréfálni" őrzőit, vagy épp ellenkezőleg, ellene követett el valaki provokációt, illetve - harmadik változatként - Dutroux valóban szökni készült. A védőügyvédek jelezték: ez utóbbi esetben lemondanának tisztségükről, úgy vélve, hogy megszűnt a bizalom köztük és védencük között - ám ha ezt követően a hatóságok immár kirendelt védőként újra őket jelölnék ki Dutroux mellé, folytatnák munkájukat. ![]() (2004. április 6., kedd) Rövid idõre berekesztette a tárgyalást az elnöklõ bíró és elrendelte a több lány elrablásával, megerõszakolásával és meggyilkolásával vádolt Marc Dutroux orvosi vizsgálatát, miután a vádlott kedden délelõtt egy hatalmas dudorral a jobb szeme fölött jelent meg a vádlottak üvegkalitkájában. Rendõrségi illetékesek, és a legelvetemültebbnek tartott belga bûnözõ védõinek a közlésébõl azt tûnik ki, hogy Dutroux a reggel kétszer is incidensbe keveredett fogvatartóival. Dutroux már börtönében a szokásos reggeli motozásnak sem akarta alávetni magát, ezért a fegyõrök kénytelenek voltak a földre teperni. Egyik ügyvédje szerint késõbb, amikor egy rendõrségi furgonban a délkelet-belgiumi Arlon városának az igazságügyi palotájába szállították, Dutoroux úgy érezte, hogy az egyik rendõr provokálja. Ezt követõen dulakodás kezdõdött köztük és fogvatartott a hátán megsebesült. Dutroux nem akart a törvényszéki palotába bemenni, inkább vissza akart térni a cellájába - Ronny Baudewyn ügyvéd. Nico Snelders bírósági szóvivõ viszont azt közölte: Dutroux saját magának okozott sebesülést azzal, hogy fejét a rendõrautó falába verte. Ezt az esetet biztonsági kamerákkal le is filmezték, a reggeli motozás során történt incidenst viszont nem. Rendõrségi illetékesek már korábban azt mondták, hogy a fegyõrök nem alkalmaztak erõszakot a furgonban, Dutroux öncsonkítási kísérlete közben sebesült meg. Nihoulra hárítja a felelõsséget Michel Nihoul, Michel Lelievre és Michelle Martin A most 47 éves belga Marc Dutroux pere március elsején kezdõdött. A férfi a kilencvenes években nyolc és tizenkilenc év közötti lányokat rabolt el és tartott fogva, négyet közülük meggyilkolt miután megerõszakolta õket. Az ügy kirobbanása óta nyolc éve telt el, ami fõként annak köszönhetõ, hogy a belga rendõrség elhúzódó nyomozást folytatott szélesebb pedofil hálózatot gyanítva Dutroux ismeretségi köreiben. Az ügy további három vádlottja: Michelle Martin, Dutroux felesége, Michel Nihoul üzletember és a rablásokban állítólag segítõ Michel Lelievre. Dutroux a második tárgyalási napon saját magát jószándékú embernek állította be és másokra, mindenekelõtt egyik vádlott-társára, Michel Nihoulra hárította a felelõsséget az elkövetett bûncselekményekért. ![]() (2004. április 19., hétfõ) Egyik áldozatával, az elrabolt, megerõszakolt és majdnem három hónapig fogságban tartott Sabine Dardenne-nel szembesült pere hétfõi tárgyalásán Marc Dutroux, Belgium leggyûlöltebb bûnözõje. Az immár 20 éves lány egy órán át tartó tanúvallomásában részletesen beszámolt arról, 1996 májusában miként hurcolta el õt Dutroux, hogyan tartotta fogságban, s hogyan próbálta elhitetni vele, hogy mindez az õ érdekében, egy titokzatos, az akkoriban még csak 12 éves kislány halálát akaró "nagyfõnök" elõl elrejtve történik. Sabine szerint Dutroux-nak kettõs személyisége volt: egyrészt barátjának mutatta magát, aki "szuper rejtekhelyet" talált neki, másrészt olyan valaki, aki megerõszakolta õt. Mindenki megdöbbenésére megköszönte Dutroux-nak A tanúvallomásból kiderült, hogy Sabine többször is panaszkodott Dutroux-nak: egyedül érzi magát a ház pincéjében kialakított, zárkaszerû rejtekhelyén. "Az eszembe sem jutott, hogy ismét elrabol majd valakit" - tette hozzá, arra utalva, hogy 1996 augusztusában hirtelen egy másik lány, az akkor 14 éves Laetitia Delhez csatlakozott hozzá. Dutroux lebukását egyébként éppen ez az eset segítette: Laetitia elrablása kapcsán jutottak el hozzá a rendõrök. Kiszabadulásáról szólva Sabine elmondta: amikor meghallotta az elsõ zajokat, azt hitte, hogy végül mégis rátaláltak az "ellenségei", s most meg fog halni. Azután felismerték Dutroux hangját, de a két lány még akkor sem mert kimenni börtönébõl. Végül Laetitia meglátta az egyik helybeli rendõrt, s végre elõmerészkedtek - s Sabine ekkor mindenki megdöbbenésére köszönetet mondott elrablójának, fogva tartójának, megkínzójának, azaz Marc Dutroux-nak. "Azt hittem, hogy megmentett minket. Elég õrült voltam ahhoz, hogy ezt higgyem" - mondta a fiatal lány az esküdtszék elõtt. Sabine hétfõn nyíltan feltette a kérdést Dutroux-nak: hogyhogy nem ölte meg õt? Dutroux azzal válaszolt, hogy ez egyáltalán nem szerepelt a tervei között - de áldozata nem hitt neki. Amikor pedig a férfi bûntársa, egykori felesége, Michelle Martin bocsánatot kért a lánytól, Sabine kijelentette: nem fogadja el a bocsánatkérést, hiszen a nõ tudta, hogy hol van, ki tartja õt fogva, mit csinál vele, s mégsem tett semmit megmentésére. Sabine tanúvallomását óriási érdeklõdés kísérte, s amikor befejezõdött, a bíróság elnöke - némileg feladva kötelezõ pártatlanságát - a lányhoz fordulva kijelentette: "Ön nagyszerû volt, le a kalappal..." A per A most 47 éves belga Marc Dutroux pere március elsején kezdõdött. A férfi a kilencvenes években nyolc és tizenkilenc év közötti lányokat rabolt el és tartott fogva, négyet közülük meggyilkolt miután megerõszakolta õket. Az ügy kirobbanása óta nyolc éve telt el, ami fõként annak köszönhetõ, hogy a belga rendõrség elhúzódó nyomozást folytatott szélesebb pedofil hálózatot gyanítva Dutroux ismeretségi köreiben. Az ügy további három vádlottja: Michelle Martin, Dutroux felesége, Michel Nihoul üzletember és a rablásokban állítólag segítõ Michel Lelievre. ![]() (2004. április 20., kedd) Bocsánatot kért áldozataitól Marc Dutroux, Belgium leghírhedtebb bűnözője perének keddi napján, de a teremben lévő két lány, Sabine és Laetitia - azok, akik élve kerültek ki fogságából - elutasították ezt. A per keddi napján hallgatta meg az esküdtszék Laetitia Delhez tanúvallomását. Dutroux 1996 augusztusában rabolta el az akkor 14 éves lányt, aki szerencsére csak hat napot töltött a férfinál: eltűnése ugyanis végre nyomra vezette a különböző gyermekrablások ügyeit már hónapok óta kutató rendőröket, őrizetbe vették Dutroux-t, aki végül elárulta a két lány hollétét. Laetitia elmondta, hogy az első napokat egy ágyhoz láncolva töltötte, majd Dutroux levitte abba a pincehelyiségbe, ahol akkor már több mint két hónapja raboskodott a 12 éves Sabine, Dutroux másik áldozata. Laetitiát a férfi háromszor erőszakolta meg, egyáltalán nem törődve azzal, hogy fáj neki, majd lejárt szavatossági idejű fogamzásgátló tablettákat kellett lenyelnie, nehogy terhes legyen. Dutroux-t hat belga lány elrablásával, megerőszakolásával, közülük kettő meggyilkolásával, s további kettő halálában való közreműködéssel vádolják. Emellett három szlovák lány megerőszakolása és egyik bűntársának meggyilkolása is szerepel a bűnlajstromán. Egy korábbi közvélemény-kutatás szerint a belgák többsége - ha Belgiumban még létezne ez a büntetés - halálra ítélné. ![]() (2004. május 13., csütörtök) Nem kizárt, hogy lemondathatják a Dutroux-per bíráját, csak mert részt vett egy baráti összejövetelen. A Dutroux-ügy elsõ vizsgálóbíróját 1996 õszén azért váltotta le a belga legfelsõbb bíróság, mert elfogadott egy vacsorameghívást a férfi egyik áldozatának szüleitõl. Egy labdarúgó mérkõzést követõ összejövetel is megakaszthatja az igazságszolgáltatás menetét Belgiumban: nem kizárt, hogy távozásra kényszerülhet a Dutroux-per bírája, csak mert részt vett egy mérkõzést követõ baráti összejövetelen. Az áldozattal egy társaságban A La Derniere Heure címû belga lap csütörtöki száma szerint a meccs során a Dutroux-perben szolgálatot teljesítõ rendõrök, fegyõrök válogatottja csapott össze az eljárásról nap mint nap tudósító újságírók csapatával. A közönség soraiban pedig ott volt több ügyvéd, valamint a fõvádlottnak, a több kiskorú elrablásával, megerõszakolásával és meggyilkolásával vádolt Marc Dutroux-nak egyik áldozata, Sabine Dardenne. A társaság a mérkõzés befejeztével baráti poharazgatásra gyûlt össze a rendõrség épületében. Az összejövetelen - némi meglepetést okozva - megjelent az esküdtszéki eljárás bírája, Stéphane Goux is, miközben neki tiszténél fogva teljes pártatlanságot kell tanúsítania, még a látszatát is kerülve, hogy rokonszenvezne bármelyik féllel, azaz a jelen esetben az egyik áldozattal, a szintén jelen lévõ Sabine Dardenne-nel. A bíró lemondatására azért nagyon csekély az esély, hiszen elsõ nyilatkozataik szerint azt még Dutroux ügyvédei sem követelik. Ugyanakkor Goux számára intõ jel lehetett volna, hogy a Dutroux-ügy elsõ vizsgálóbíróját 1996 õszén azért váltotta le a belga legfelsõbb bíróság, mert elfogadott egy vacsorameghívást a férfi egyik áldozatának szüleitõl. Egyébként ez a spagetti a belga igazságszolgáltatás történetének egyik leghíresebb ételévé vált: a felmentés adta meg ugyanis az utolsó lökést a Dutroux-ügy miatt kirobbant több százezres tüntetéseknek. ![]() Életmentőből lett gyilkos Anyját gyűlölte, kevély és zsarnok apját rettegve utálta az 1956-ban, Brüsszelben született Marc Dutroux. Gyerekkorában a család folyton vándorol. Dutroux ennek ellenére viszonylag normálisan tanul, sőt: tízéves korában bátor életmentőként kimenekíti egy osztálytársát a folyóból. Villanyszerelő szakmunkás-bizonyítványt szerez, anyja és mostohaapja elől menekülve rövid időre egy homoszexuális „barátjához” költözik. A nőket keresi, és vonzza is őket, főleg jégpályákon hódít. Itt ismeri meg első, majd második feleségét is. Az egyiktől három, a másiktól két gyermeke születik, nem törődik velük. Asszonyait uralja, teljes engedelmességet, egyebek között hármas szexben való részvételt is elvárva tőlük. Egyfolytában vannak külső kapcsolatai. Közben roncskereskedésből, majd rablásokból és betörésekből él. 1985-ben kezd gyereklányokat rabolni, második feleségét is bevonva. Lebuknak, hosszú börtönre ítélik őket, de viszonylag korán szabadulnak. A szakértők szerint önmagát uralkodásra termett személyiségnek tartja. A börtönben is parancsolgat, követelőzik, rendelkezik. Feltűnő azonban, hogy a nagyobb erőnek szinte azonnal megadja magát, még a rendőrségi kihallgatásokon is. Cselekményeiért „soha nem ő a hibás”. Csak azt az egy gyilkosságot ismeri el, amikor „gonoszságáért és ügyetlenségéért megbüntette egyik bűntársát”. A többit is keményen kordában tartotta, kivéve az erősebbnek tűnő Nihoult. Láthatóan büszke arra, hogy ő lett az első számú közellenség, azt azonban tagadja, hogy a rém lenne. Képes tartósan és eredményesen manipulálni a környezetében lévő embereket, annak ellenére, hogy minden egyéb képessége legföljebb közepesnek minősíthető. Szexuális szokásaira a szakértők eltérő magyarázatokat adnak, közös vonás azonban az uralomvágy. ![]() A pszichopaták iskolapéldája Marc Dutroux a pszichopaták iskolapéldája – jelentették ki a Belgiumban bíróság elé állított, több lány elrablásával, megerőszakolásával és közülük kettő meggyilkolásával vádolt pedofil bűnözőről a törvényszék által meghallgatott pszichiáterek. A csütörtöki belga lapok beszámolói szerint a szakértők úgy vélték: Dutroux nem bolond, s nem is beteg, azaz nem lehet gyógyítani. Ha valaki pszichopata, az nem betegség, hanem személyiségjegy. Ha a pszichopata meg akarja változtatni a viselkedését, képes rá – csakhogy Dutroux esetében éppen az a probléma, hogy nem akar megváltozni. Az egyik szakértő, Walter Denys a Le Soir című belga lap beszámolója szerint úgy vélekedett: eddigi pályafutása során már 3300 pszichiátriai vizsgálatot végzett, de eddig csak 2-3 pszichopatával találkozott, s ezek egyike éppen Dutroux. Denys professzor szerint a pszichopatát az jellemzi, hogy nincs benne semmilyen megbánás, ugyanakkor túlméretezett az önbecsülése, egocentrizmusa. Az ilyen személyiség a társadalmi együttélés szabályait elviselhetetlen kényszernek érzi. Márpedig Dutroux a vizsgálati fogság alatt azt hangoztatta: utálja a fensőbbséget, s nem ő az, aki nem tud alkalmazkodni a társadalomhoz, hanem a társadalom nem alkalmazkodik hozzá... A szerdai tárgyalási nap másik fontos mozzanata Dutroux szüleinek tanúvallomása volt. Dutroux nem a legjobb családi körülmények között nevelkedett, s ez nyilván szerepet játszott személyiségfejlődésében (apja zsarnoki természetű volt, később el is vált a feleségétől). Ennek ellenére szinte mindenkit megdöbbentett az a közöny, az a fagyos viszony, amelyet a tárgyalás során a vádlott mutatott. Dutroux többször is „uramnak” és „asszonyomnak” szólította szüleit, mintha teljesen idegenek lennének számára, s magázta őket. Victor Dutroux kétségbe vonja, hogy valóban ő lenne Marc apja, s DNS-tesztet kért ennek kiderítésére. ![]() Megkezdődött a vádbeszédek sora a
Dutroux-perben
(május 24.) Zárószakaszába érkezett hétfőn a belga igazságszolgáltatás történetének egyik leghíresebb bírósági eljárása, a Dutroux-per: megkezdődött a vádbeszédek sorozata. Elsőként az egyik áldozat, a 18 éves korában meggyilkolt - élve eltemetett - An Marchal családjának jogi képviselője mondta el véleményét. Egy óra 40 perces felszólalásában arról próbálta meggyőzni az esküdteket, hogy Marc Dutroux az összes felrótt vádpontban vétkes. Az ügyvéd a másik három vádlottat is bűnösnek nyilvánította. Dutroux "szörnyeteg, olyan valaki, aki majdhogynem méltatlan arra, hogy az emberiséghez tartozzon", a volt feleség, Michelle Martin pedig "gyáva: mindenről tudott, de semmit sem tett a bűncselekmények megakadályozására." Michel Lelievre, az egyik tettestárs, aki közreműködött a lányok elrablásában: "semmirekellő, akinek nincs semmilyen erkölcsi érzéke." Végül Michel Nihoul, az üzletember, aki Dutroux szerint a lányrablások megrendelője, egy alvilági hálózat irányítója volt, de ezt a tanúvallomások nem bizonyították: "a rosszhiszemű közvetítő, az a személy, aki sok mindenből hasznot húzott, s akinek keze élete végéig piszkos marad..." A március 1-én kezdődött Dutroux-per során 569 tanúvallomást hallgatott meg a bíróság. A vádbeszédek után a védőbeszédek következnek majd, s az esküdtek a június 14-i héten vonulnak vissza, hogy meghozzák döntésüket Dutroux, valamint három tettestársa bűnösségéről. ![]() Marc Dutroux szerint ő az áldozat
(2004. május 27., csütörtök ) A hat belga lány elrablásával, többük megerőszakolásával, és kettő meggyilkolásával vádolt Marc Dutroux szerint a szervezet bűnözés beszivárgott a belga igazságszolgáltatásba, ezért saját maga halálát jósolja. Szerinte a média agymosást hajt végre a belgákon, hogy őt minél jobban gyűlöljék. A börtönben ülő férfi egy levelet juttatott el egy belga laphoz, amelyben mindenkiről lerántja a leplet, életben maradt áldozatait pedig arra kéri elbocsátó üzenetében, hogy feledjék el őt. Áldozatnak állítja be magát és közeli halálát jósolja Marc Dutroux, Belgium talán leghírhedtebb bűnözője abban a hat oldalas levélben, amelyet rejtélyes körülmények között sikerült kijuttatnia börtönéből, s amelyből a La Derniere Heure című brüsszeli lap közölt részleteket csütörtöki számában. A bosszú gépezete Dutroux szerint a szervezett bűnözés immár behatolt a belga hatalmi szervekbe, s olyan befolyásra tett szert, hogy senki sem mer őszintén beszélni erről a problémáról. Azt állítja, hogy a szervezett bűnözés hatalmi pozíciói miatt, s mert rendőröket vádolt meg különböző bűncselekményekkel, ő maga sem számíthat hosszú életre. A média agyat mos Saját magát bűnbaknak mondja, hozzátéve: az igazságszolgáltatás csak azokkal a nyomokkal foglalkozott, amelyek őt állítják be a főbűnösnek. A média pedig egyfajta agymosásnak vetette alá a belgákat, hogy azok mindenkinél jobban gyűlöljék őt. S mivel az esküdtekre is nagy nyomás nehezedik, aligha számíthat igazságos ítéletre. Magány és reménytelenség Ami saját szerepét, a terhére rótt bűncselekményeket illeti (Dutroux-t többek között hat belga lány elrablásával, többük megerőszakolásával, közülük kettő meggyilkolásával vádolják), mindössze annyit ismert el, hogy időnként hazudott (de csak azért, hogy védje családját), s hogy egyik áldozatát, a szerencsére élve kiszabadult Sabine-t valóban megerőszakolta "egy olyan időszakban, amikor érzelmi magányomhoz még más reménytelenségek is társultak". Nem az ügyvédek segítettek? Ugyanakkor "saját élettapasztalatára" hivatkozva úgy vélte: Sabine és a másik élve szabadult lány, Laetitia túl tudják majd tenni magukat a történteken. Mindenetre ő maga javasolja - cinikus módon - áldozatainak, hogy feledjék el őt. Dutroux ügyvédjei cáfolják, hogy ők juttatták volna ki a börtönből a számítógéppel írt levelet, amelyben védencük egy hetilap újságírójának kérdéseire válaszol. Ugyanakkor az aláírás alapján azonosították, hogy a dokumentum valóban a bírósági perének utolsó szakaszához érkezett férfitől származik. ![]() Utoljára hallgatták meg a belga
pedofilt
(2004. június 10., csütörtök) Marc Dutroux utolsó meghallgatásán is tagadta, hogy ő végzett volna azzal a négy belga kislánnyal, akiknek holttestére 1996-ban találtak rá a rendőrök, és akinek elrablását Dutrox bevallotta. Az ügyben jövő héten várható ítélet. Az ítélethirdetés előtt utoljára jelent meg a bíróság előtt a belgiumi Arlonban Marc Dutroux, akit négy kiskorú lány elrablásával, megerőszakolásával és meggyilkolásával vádolnak. Dutroux és három társának pere három hónapja folyik, és tartja lázban nemcsak a belga, de a világ közvéleményét. A belga férfi utolsó meghallgatásán is bűnösnek vallotta magát a nemi erőszak és az emberrablás vádjában, de továbbra is tagadja, hogy a gyilkosságokat ő követte volna el. "Nem a tetteimet akarom kisebbíteni, azért vagyok itt, hogy megkapjam a büntetésem. De azok, akik azt állítják, hogy az összes bizonyítékot feltárták, hazudnak" - jelentette ki. Dutroux tagadta, hogy megölte volna An Marchalt és Eefje Lambreckst, két belga tizenévest, valamint két nyolcéves kislányt, Melissa Russót és Julie Lejeunét, akiknek holttestét Dutroux házának kertjében találták meg 1996-ban. Az utóbbi két lány éhenhalt a belga férfi házának pincéjében kialakított cellában. A belga férfi továbbra is kitartott amellett, hogy a gyilkosságokban társait terheli felelősség. Volt feleségéről, Michelle Martinról - aki ugyancsak a vádlottak padján ül - kijelentette, ő felelős a két éhen halt lány haláláért, amiért "utasítása ellenére sem etette őket". Az állítólagos pedofilhálózat fejét, Michel Nihoult pedig a másik két lány meggyilkolásával vádolta meg, azt állítva, hogy Nihoul mögött még "több ismeretlen áll". Ítélet jövő héten várható A vizsgálat során több száz szemtanút hallgatott meg a rendőrség, vallomást tett az elrabolt, majd 80 napon át fogva tartott, többször megerőszakolt egyik áldozat, Sabine Dardenne is, valamint a nála akkor két évvel idősebb, 14 éves Laetitia Delhez. Őket végül a rendőrök szabadítottak ki. Az ügy miatt számos tüntetést is tartottak Belgiumban, tiltakozva a rendőrség és az igazságszolgáltatás tehetetlensége ellen. Amikor 1996-ban fény derült Dutroux-ék tetteire, a rendőrség beismerte, hogy azelőtt már többször is kiszállt a nemi erőszakért és kiskorúak megrontásáért korábban elítélt férfi házához, de nem találtak rá a fogva tartott gyerekekre. A bíróság ítéletének kihirdetésére várhatóan a jövő héten kerül sor. ![]() Gyilkosságban is bűnösnek találták Dutroux-t (2004. június 17., csütörtök) Emberrablás és nemi erőszak, valamint gyilkosság elkövetésében találta bűnösnek az 'évszázad perében' egy belga bíróság a belga pedofilt, Marc Dutroux-t, aki 1994 és 1996 között egy gyerekrablóhálózat fejeként hat kislányt rabolt el, tartott fogva, majd négyet megölt közülük. Ítélet még nem született a perben. Négy rendbeli gyilkosságban is bűnösnek találták Marc Dutroux-t, 'Belgium leggyűlöltebb emberét' Arlon város bíróságán. A férfi egy emberrabló hálózat vezetéséért, hat kislány elrablásáért, fogva tartásukért, és négyük megöléséért tehető felelőssé. Az ítéletet, vélhetően még csütörtökön, a bíróság és az esküdtszék együtt hozza meg. Márciusban kezdődött a per Idén, március 1-én, hat évvel letartóztatása után kezdődött csak Marc Dutroux és további négy bűntársának pere a belgiumi Arlonban. A rendőrség csigalassúsággal lefolytatott nyomozásának eredményeképpen hat rendbeli emberrablással és kiskorú ellen elkövetett nemi erőszakkal, valamint kettős gyilkossággal, emellett három szlovák lány megerőszakolásával és egyik bűntársának megölésével vádolták meg. A per során 569 tanúvallomást hallgatott meg a bíróság. Dutroux elismerte, hogy 1995 és 1996 között elrabolt és megerőszakolt hat kislányt, ám megölésüket mindvégig tagadta. Utolsó meghallgatásán a gyilkosságokért a felelősséget volt feleségére hárította, aki maga is részt vett a gyermekrablásokban, és a vádlottak padján ül. Dutroux portréja Marc Dutroux nem büntetlen előéletű, szinte egész életét a börtön árnyékában töltötte. 1956-ban született tanár szülők legidősebb gyermekeként Brüsszelben. Mivel szüleivel a kapcsolata hamar megromlott, 1971-ban elköltözött otthonról. Először csavargott, majd homoszexuális prostituáltként kereste kenyerét. Húszévesen vette el első feleségét, aki két gyermeket szült neki, de a nyolcvanas évek elején Dutroux ügyei miatt, és mert verte a nőt, különváltak. 1979-ben már elítélték lopás, rablás, kábítószer-kereskedelem és autók eltulajdonítása miatt, néhány évvel később, 1986-ban pedig már a mostanihoz hasonló vádakban találták bűnösnek őt és feleségét, Michelle Martint. Mindkettőjüket emberrablásért és nemi erőszakért ültették le. Állami támogatásból építette ki titkos pincéjét 1986-ban ugyan 13 évre ítélték az elektroműszerész végzettségű férfit és feleségét, ám 1992-ben kiengedték őket egy kormányrendelet értelmében, ami szerint a szexuális cselekményekért elítélteket "rövid pórázon", megfigyelés alatt kell a társadalomba integrálni. Amíg börtönben volt, anyja levelet címzett a börtön igazgatójának, amiben figyelmeztette őt arra, fiánál sosem lehet tudni, milyen szörnyűségekre készül. Az anya beszámolt arról, börtönbe kerülése előtt a fia nála járt, és legnagyobb rémületére összeírta bútorait, vagyontárgyait. Az asszony leveleire nem érkezett válasz - írja a francia Liberation. Szabadulása után nem sokkal az állami támogatásból kezdte el kiépíteni azt a pincerendszert, amelyben aztán a hat elrabolt kislányt tartotta fogva, akik közül csak ketten, az akkor 12 éves Sabine Dardenne és a 14 éves Laetitia Delhez maradtak életben. Elkábította és megölte őket Laetitia Delhez bírósági meghallgatásán elmondta, hogy az első napokat egy ágyhoz láncolva töltötte, majd Dutroux levitte abba a pincehelyiségbe, ahol akkor már több mint két hónapja raboskodott a 12 éves Sabine, a férfi másik áldozata. Delhezt a férfi háromszor erőszakolta meg, majd lejárt szavatossági idejű fogamzásgátló tablettákat kellett lenyelnie, nehogy terhes legyen. Meggyilkolt áldozatait élve temette el házuk pincéjében. Bár a rendőrség többször járt Dutroux-nál, és tartott házkutatást, csak Laetitia Delhez elrablása után hat nappal sikerült rábukkanni a ház alatti pincére, ahol áldozatait fogva tartotta. Négy nyolc-kilenc éves áldozata holttestére a rendőrök csak akkor bukkantak rá, amikor Dutroux már börtönben volt. A belgák többsége egyébként egy közvélemény-kutatás szerint halállal büntetné Dutroux-t. Az országban az üggyel kapcsolatban számos tüntetést tartottak, tiltakozva a rendőrség tehetetlensége miatt. Azt a bíróság is megállapította, hogy ha nagyobb körültekintéssel végeznek házkutatást a bűntetett előéletű, gyanúsítottnak tartott férfinál, meg lehetett volna menteni áldozatai egy részét. ![]() Életfogytiglani börtönre ítélhetik Dutroux-t (2004. június 21.) Életfogytiglani börtönt, a belga jog szerint kiszabható legsúlyosabb büntetést kérte Marc Dutroux-ra a vádat képviselő Michel Bourlet. Dutroux maga is elismerte bűnösségét több kiskorú elrablásában, megerőszakolásában és meggyilkolásában - emelte ki az ügyész. A pedofil bűnözőt az esküdtszék a múlt héten minden vádpontban bűnösnek találta. A nyolc nőből és négy férfiból álló esküdtszék úgy találta, hogy a 47 éves Dutroux bűnös hat kiskorú és serdülő lány elrablásában, fogvatartásában és megerőszakolásában. Ugyancsak bűnös a hat lány közül An és Eefje meggyilkolásában és felelősséget visel két másik, Julie és Melissa keserves éhhaláláért is. A bíróság várhatóan kedden vagy szerdán hirdet ítéletet Marc Dutroux és három cinkosa ügyében. ![]() Életfogytiglan Marc Dutroux-nak Volt feleségét is harminc évre ítélték (2004. június 22., kedd) Az ügyészi ajánlásnak megfelelően életfogytiglani büntetésre ítélték Marc Dutroux-t, a visszaeső gyerekgyilkos pedofilt, aki társaival együtt négy lány haláláért, többük elrablásáért és megerőszakolásáért tehető felelőssé. Marc Dutroux és volt feleségét harminc-harminc évre, vagyis életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a bíróság a belgiumi Arlonban kedden. Dutroux két társa, Michel Lelievre huszonöt, Michel Nihoul öt évet kapott. A többszörösen elítélt Dutroux Marc Dutroux nem büntetlen előéletű, szinte egész életét a börtön árnyékában töltötte. 1956-ban született Brüsszelben, de mivel szüleivel a kapcsolata megromlott, 1971-ban elköltözött otthonról. Először csavargott, majd homoszexuális prostituáltként kereste kenyerét. Húszévesen vette el első feleségét, aki két gyermeket szült neki, de a nyolcvanas évek elején - Dutroux ügyei miatt, és mert verte a nőt - különváltak. 1979-ben már elítélték lopás, rablás, kábítószer-kereskedelem miatt, néhány évvel később, 1986-ban pedig már a mostanihoz hasonló vádakban találták bűnösnek őt és akkori feleségét, Michelle Martint, és 13 évre ítélték őket. 1992-ben szabadultak egy kormányrendelet értelmében, ami szerint a szexuális cselekményekért elítélteket "rövid pórázon", megfigyelés alatt kell a társadalomba integrálni. Szabadulása után nem sokkal az állami támogatásból kezdte el kiépíteni azt a pincerendszert, amelyben aztán a hat elrabolt kislányt tartotta fogva, akik közül csak ketten maradtak életben. Áldozatok: Julie Lejeune, 8 éves, éhen halt Melissa Russo, 8 éves, éhen halt An Marchal, 17 éves, eltemették a kertben Eefje Lambrecks, 19 éves, eltemették a kertben Sabine Dardenne, 12 éves akkor - túlélő Laetitia Delhez, 14 éves akkor – túlélő Elítéltek: Marc Dutroux, 47 éves, munkanélküli villamosmérnök: gyilkosság, nemi erőszak, emberrablás Michelle Martin, 44 éves, Dutroux volt felesége: bűnrészesség emberrablásban Michel Nihoul, 62 éves, üzletember: felmentve a rablás alól; drog- és embercsempészet Michel Lelievre, 32 éves: emberrablás Az arloni bíróságon a tizenkét tagú esküdtszék és háromfős bírói testület hétfő óta tanácskozott azon, végül mekkora büntetést szabjanak ki a belga pedofil gyerekgyilkosra és társaira. A belga férfi által vezetett néhány fős pedofilhálózat összesen négy lány kínhalálát okozta, két másik áldozatukat a rendőrség szabadította ki. Dutroux-nál három gyilkosságot, hat rablást és többszörös, kiskorúak elleni nemi erőszak bűntettét állapítottak meg. A bűntetés mértéke nem volt meglepetés. "Durtoux tettei megérdemlik a legsúlyosabb büntetést, az életfogytiglanit" - nyilatkozta még hétfőn Michel Bourlet ügyész, önelégült pszichopataként írva le Dutroux-t, aki pontosan tisztában van vele, mit tesz, és nem érez bűnbánatot sem. Belpolitikai ügy lett belőle Az arloni bíróság ítélete egy a belga közéletet tíz éve foglalkoztató ügynek vetett véget, amit nem véletlenül tartanak Belgiumban az évszázad bűntényének, amelynek hullámai a brüsszeli kormány két tagját is elsodorták. A férfit nyolc éve, 1996-ban tartóztatták le két társával együtt. Két nap múlva a rendőrség a férfi vallomása alapján egy pincéből kiszabadított két lányt, a pár nappal korábban eltűnt 14 éves Laetitia Delhezt és a 12 éves Sabine Dardenne-t, akit két hónappal korábban raboltak el Dutrouxék. Kiderült az is, áldozatait gyógyszerrel kábította el, és rendszeresen megerőszakolta őket. A vallomások alapján a rendőrség néhány hét leforgása alatt rábukkant a további négy áldozat elásott földi maradványaira. A nyolc éves Melissa Russo és Julie Lejeune 1995 júniusában, a 17 éves An Marchal és a 19 éves Eefje Lambrecks két hónappal később tűnt el. Az áldozatok megtalálása utáni tömegtüntetéseken háromszázezer ember vonult az utcára, hogy tiltakozzon a hatástalannak bizonyult igazságszolgáltatás miatt. A hatóság baklövéseiről egyre több részlet került nyilvánosságra. A rendőrség 1995-ben, amikor már több eltűnt kislányt kerestek, autólopáson kapta Dutroux-t, aki négy hónapra börtönbe is került. A két tizenéves lány halála ekkor következett be, a volt feleség ugyanis, amíg a férfi börtönben volt, nem foglalkozott a lányokkal, mint vallomásában fogalmazott "félt hozzájuk lemenni". A tömeges megmozdulások hatására parlamenti bizottság ült össze, majd radikális leváltások történtek a rendőrségen belül. Ám 1998 áprilisában Dutroux megszökött egy bírósági vizit alatt, és bár a rendőrök gyorsan elkapták, a belgiumi rendőrfőnök, az igazságügyi, illetve a belügyminiszter is benyújtotta lemondását. Szembesültek Dutroux-val A bírósági per 2004 márciusában kezdődött, amelynek során Dutroux elismerte az emberrablás és nemi erőszak vádját, de a gyilkosságokért nem vállalt felelősséget, hanem bűntársait vádolta meg. A per során tanúvallomást tett és újra találkozott Dutroux-val a két, ma már húszas éveiben járó túlélő is. A szembesítés során a két lány igen nyugodtan és kiegyensúlyozottan viselkedett, maximálisan kivívva ezzel a közvélemény csodálatát. A pedofil férfi ugyan bocsánatot kért tetteiért, de Delhez szó szerint a pokolba küldte őt. Azt egyébként vallomásuk alátámasztotta, hogy a nemi erőszakon kívül sosem bántotta őket fizikailag Dutroux. Az esküdtszék és a háromfős bírói testület végül június 17-ére készült el a vádirattal, ami alapján a múlt héten végül bűnösnek találtatott a négytagú pedofil banda. |