|
1999. április
20-a, csütörtök. A coloradoi Littleton
városában ez a nap is úgy kezdődött,
akár a többi. Senki sem tudhatta, hogy a 18 éves
Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold mire
készült. 11:35-kor, Adolf Hitler 110.
születésnapján a két fiú megkezdte
tombolását, 13 halottat és 25 sebesültet
hagyva maguk után.
A két fiú két különböző kocsival érkezett a helyszínre, Eric a diákparkolóban, Dylan pedig a tanárok parkolójában tette le a kocsit. Ezekről a helyekről tökéletesen rá lehetett látni az első emeleti étkezőre. Mielőtt az iskolába mentek volna, a két fiú elhelyezett egy gyújtóbombát az iskolától mintegy fél mérföldnyire fekvő mezőn. Ezután az iskolában is elhelyeztek bombákat, remélve, hogy ezzel lerombolhatják majd az étkezőt és a könyvtárat is. Arra készültek, hogy legalább 500 embert fognak megölni, ám a bombák nem léptek működésbe, így a két fiú kiment a kocsikhoz, hogy magukhoz vegyék fegyvereiket, két lefűrészelt csövű sörétespuskát, egy félautomata puskát és egy pisztolyt. Visszaindultak az étkezőbe, ahonnan az iskola legmagasabb pontja felé indultak. 11:19-kor még hallotta egy diák Eric kiabálását - „Gyerünk, gyerünk” – mielőtt elkezdődtek a lövöldözések. A fiúk az étkezőtől kezdve a könyvtárig végigjárták az iskolát és lelőttek, vagy megsebesítettek mindenkit, akit csak tudtak. Az áldozatok és sebesültek a következők voltak:
A lövöldözésnek az utolsó két áldozata Eric és Dylan volt. Mindketten öngyilkosságot követtek el, fejbelőtték magukat. A rendőrség a tragédia után megvizsgálta a két fiú hátterét. Mindkettő intelligens volt, és jó családból származtak. Eric Harris 1981. április 9-én született Whichitában, Wayne és Kathy Harris gyermekeként. A család gyakran költözött, laktak már Ohioban, New Yorkban és Michiganben is, de amikor Eric apja nyugdíjba ment 1996-ban, megállapodtak Littletonban. Nem sokkal a költözés után barátkozott össze a két fiú. Nagyon szerették idejüket videojátékokkal tölteni, kedvencük közé tartozott a Doom és a Wolfenstein nevű videójáték is. A srácok lelkesedtek a goth kultúráért, és a Mátrix című filmért is. Eric egy Luvox nevű antidepresszánst szedett, ami alkohollal olyan, mintha drogot szedne, ám a boncolás során nem találtak Eric szervezetében alkoholt. Dylan, akárcsak Eric, jó családból származott. 1981. szeptember 9-én született Coloradoban. Már régóta itt lakott anyjával Sueval, apjával Tommal és bátyjával Byronnal. Közelebbi baráta úgy hitték akkor kezdett megváltozni, amikor összebarátkozott Eric-el. Ámokfutásuk előtt egy évvel már volt dolguk a rendőrséggel, akkor egy kocsit törtek fel, és elloptak belőle néhány dolgot. Felfedezték, hogy Ericnek van egy weboldala is, amin gyűlölködő kifejezésekkel illeti a littletoni embereket. Haragja különösképpen a diákok és tanárok ellen irányult. A diákok azt állították, hogy a két fiú gyakran „viccelődött” azzal, hogy még megbosszulják amiért sokszor gúnyolták őket. Tanáraik szerint Dylan és Eric állandóan dühösek voltak, depressziósak, és különösképpen érdeklődtek a nácizmus iránt. Szüleik azt állították, hogy sosem kaptak semmiféle visszajelzést fiaik rossz viselkedéséről. A columbine-i tragédiáról sok film készült, talán az egyik legismertebb és legjobban sikerült Michael Moore filmje, a Kóla, puska, sültkrumpli. ![]()
Idézetek
Eric: "Ez már többé nem világ, hanem a pokol."
"Gyűlöllek benneteket, amiért kihagytatok annyi jó dologból. És ne, kurvára ne mondjátok, hogy "Nos, ez a te hibád." Mert ez nem igaz, emberek, tudtátok a telefonszámomat, kérdeztelek titeket, meg minden. De ne, ne, ne, ne engedjétek, hogy ez a furcsa Eric fiú veletek menjen, ó kurvára ne." Dylan: "Ezt kellett tennünk." "Remélem, hogy sikerül megölnünk közületek legalább 250-et." "Mindannyiótokat meg foglak ölni." "Ti tettetek azzá, ami vagyok. Ti adtátok a gyűlöletet." "Tudom, hogy lesznek követőink, mert Istenként viselkedünk." |