Josefina számára 1986. november 26-a egy olyan nap volt, amit sosem fog elfelejteni. Mérgesen egy, a barátjával lezajlott vita miatt elindult a munkába, Philadelphiába. Éppen esett az eső… egyszer csak meglátott egy ezüstszínű Cadillac Coupe De Ville típusú autót, ami lelassított mellette. Közelebb ment a kocsihoz, aminek a vezetője, egy szakállas férfi, lehúzta az ablakot, és megkérdezte a nőt, hogy elvihetné-e egy darabon. Josefina számára szimpatikus volt a férfi, így beült mellé. A férfi Gary néven mutatkozott be, és azt mondta a nőnek, hogy egy kis kitérőt kell tennie; Josefina nem bánta. Hamarosan meg is álltak egy közeli McDonaldsnál. A nő bement Garyvel és megvárta, amíg az ivott egy kávét, miközben szemügyre vette a férfit. Annak ellenére, hogy drága kocsit vezetett és ékszerei is voltak, ruhái elég olcsónak és szegényesnek hatottak. A beszélgetés közben a férfi nevét is megtudta: Gary Heidnik. Pár perc múlva elhagyták a helyet és ismét a kocsihoz mentek. A férfi háza felé vették az irányt. A ház előtt állt egy másik kocsi is, egy 1971-es Rolls Royce, így nyilvánvaló volt, hogy a férfinek van némi pénze. Amikor az ajtóhoz értek, feltűnt a nőnek, hogy Gary egy furcsa kulccsal nyitotta ki az ajtót. Hamarosan rájött, hogy a kulcs ketté volt törve, az egyik darabja a zárban volt a másik pedig a férfinél. Így senki más nem tudott bemenni, csak ő. Az ajtó a konyhába nyílt, aminek a fala pénzérmékkel volt kidíszítve. Gary bevezette őt a nappaliba, ahol volt egy-két régi bútor. Felajánlotta a nőnek, hogy körbevezeti a lakásán. Amikor benézett a fürdőszobába, alig hitt a szemének. A kád tele volt egy és ötdollárosokkal. Ekkor Gary mögélépett és elkezdte fojtogatni, majd megbilincselte a csuklóit. Ezután bevezette a nőt egy hideg és dohos szobába. Lelökte őt ez koszos matracra és fém kampókkal rögzítette a könyökét, amit egy lánc végéhez rögzített, majd bekente a kampókat ragasztóval és egy hajszárítóval megszárította azokat. A másik végét egy csőhöz rögzítette. Amikor ezzel végzett elment aludni. Josephina is elaludt, és amikor felébredt már elég fény volt ahhoz, hogy lássa, hol van. A szoba közepén a betonréteget felszedték, és egy nem túl mély gödröt ástak a helyére. Amikor Heidnik visszatért hozzálátott, hogy kicsit mélyebbé tegye a gödröt. A nő nézte, ahogy a férfi dolgozik. Eközben a férfi elmondta neki, hogy minden, amit valaha szeretett volna egy nagy család volt, lett is négy gyermeke négy különböző nőtől, ám minddel megszakadt a kapcsolata. Elmondta, hogy 10 nőt szeretne elrabolni, mindet teherbe ejteni és így megalkotni az áhított nagy családot. Ezután mintegy demonstrálva elszántságát megerőszakolta a nőt. Ezután másodszor is magára hagyta Josephinát, akinek időközben kiszabadult az egyik karja. Félig sikerült kijutnia az egyik ablakon, de beszorult, így elkezdett sikítani abban reménykedve, hogy az egyik szomszéd meghallja. Szerencsétlenségére Heidnik hallotta meg. Visszahúzta a házba és addig addig ütötte, míg el nem csendesedett, majd visszavitte a gödörbe, beüzemelt egy rádiót, amit egy rockcsatornára állított, hogy a szomszédok véletlenül se hallhassák meg a sikolyokat, ha megismétlődne az eset. Josephina csak feküdt a hideg földön és várta a halált. Annak ellenére, hogy a gödörben volt és még mindig szólt a rádió, a nő tisztán hallotta egy másik nő szavait és láncai csörömpölését. Kicsivel később Heidnik kihúzta őt a gödörből. Josephina felnézett és meglátott egy fekete nőt félmeztelenül. Heidnik később Sandy Lindsayként mutatta be a nőt. Ahogy telt az idő, Josephina rájött, hogy Sandy szellemi fogyatékos. Sandy elmesélte, hogy már sok éve barátok voltak Heidnikkel, azóta amióta találkoztak az Elwyn Intézetben, ami egy szellemi és testi fogyatékosokkal foglalkozó intézet. Úgy írta le a férfit, mint egy jó barátot, aki mindig figyelt rá. Azt is elmesélte, hogy gyakran volt szexuális kapcsolata a férfivel, és annak Tony nevű barátjával. Teherbe esett, de elvetette a magzatot. Amikor Heidnik ezt megtudta dühös lett, és pénzt kínált a nőnek, hogy ismét essen teherbe és tartsa meg a gyermeket. Amikor ezt elutasította, Heidnik elhozta a házába. Ahogy végzett a történettel Sandy sírni kezdett, érezte menyire kínos ez helyzet. Egyik nap Heidnik elmesélte Sandynek, hogy annak testvére és két unokatestvére elment hozzá látogatóba, de mivel senki sem nyitott ajtót hazamentek. Ezután kényszerítette a nőt, hogy írjon egy üzenetet az anyjának, amiben az állt, hogy elment egy időre otthonról, de majd hívni fogja őt. Így az anyja azt hiszi majd, hogy Sandy elszökött otthonról. Ahogy a napokból hetek lettek, Heidnik egyre bizarrabbul kezdett viselkedni. Csak hellyel közzel adott nekik ételt, és mindig félmeztelenül kellett lenniük, hogy szexuális igényeit bármikor ki tudják elégíteni. Erre elég gyakran sor került. Akárhányszor megpróbáltak segítséget hívni verés volt a vége. Sandy anyja kétségbeesetten kereste lányát. Úgy hitte, hogy lányát akarata ellenére tartja fogva egy férfi, akit ő csak Garyként ismert, és aki a 3520 North Marshall Street-en lakott. Még egy telefonszámot is megadott a rendőrségnek, akik próbálkoztak telefonálással, kimentek a házhoz is, de nem jártak sikerrel. Karácsonykor Heidnik ismét az utcákat járta újabb áldozatokra vadászva. Ahogy a Lehigh Street-hez ért, meg is találta a megfelelőt. A 19 éves Lisa éppen egyik barátnőjéhez tartott, amikor egy férfi állt meg mellette egy Cadillac-el. Lehúzta az ablakot és kiszólt a lánynak, mire az mérges lett és közölte a férfivel, hogy ő nem kurva. Azonnal bocsánatot kért és felajánlotta, hogy elviszi egy darabon. Ez a hirtelen modorváltás lecsillapította a lányt, és elfogadta az ajánlatot. Hazavitte a lányt, étellel kínálta és felajánlotta, hogy visszaviszi Atlantic City-be. De még mielőtt ez megtörtént volna, leitatta a lányt, majd amikor az teljesen kiütötte magát, megbilincselte és megerőszakolta, majd bevitte őt a többi „szolgájához.” Így a 10-ből már 3 lány megvolt. Egyetlen reményük az volt, hogyha ott lesznek mind a tizen, valamelyikük el tud majd szökni, és értesíti a rendőrséget. Tíz nappal később Heidnik egy újabb lánnyal, a 23 éves Deborah Dudley-val tért vissza a házába. Ezután még gyakoribbá váltak a verések. Josephina elkezdte tettetni Heidnik előtt, hogy ő valójában élvezi, hogy az egyik lehet a „feleségei” közül. Amikor Deborah megérkezett megváltoztak a férfi szexuális szokásai is. Ugyan még mindig elég gyakran tört rá a vágy, de mostmár azt élvezte, ha a többiek nézik, amíg ő megerőszakolja az egyik kiválasztottat. Eddig úgy tűnt, hogy Heidniknek a higiénia nem sokat számít, most azonban biztosított a nőknek vécét és vizet is, hogy megmosakodhassanak. Idővel minden aktus után megengedte nekik, hogy lezuhanyozzanak. Az ételek minősége Heidnik kedvétől függött. Valamikor csak vizet és kenyeret kaptak, valamikor szendvicseket és még egy kis nassolnivalót is. Végül megoldotta az élelmezési gondokat: kutyaeledelt adott a lányoknak, és ha nem akarták megenni, verés következett. Január 18-án egy újabb lány érkezett a gödörbe, a 18 éves Jacqueline. Megerőszakolta őt, majd a már bevált fémkampók helyett megbilincselte a lányt. Ezen a napon mindenki kínai ételt kapott és még szolgált egy kis meglepetéssel: egy üveg pezsgővel. Mindezt személyes kedvence, Josephina 26. születésnapja alkalmából. Josephina rájött, hogy Heidnik azért is volt jó hangulatban, mert azt hitte, ő és Sandy teherbe estek tőle, holott ez nem volt így. 1987 februárjában Heidnik meglátta, amikor Sandra megpróbálta elmozdítani a gödör tetején levő furnérlemezt, ezért kieszelt neki egy büntetést. Felakasztotta a tetőgerendára a csuklójánál fogva egy bilinccsel. Csak napok múltán szedte le onnan. Ezalatt kondíciója megromlott és elutasította ez ételt is. Mivel Heidnik még mindig hitte, hogy a lány terhes mindenképpen szerette volna, ha eszik egy keveset. A lánynak magas láza lett és elvesztette az eszméletét. Heidnik ekkor dühbe gurult és levette a lányról a bilincseket, majd visszalökte a gödörbe. Ezután mindenkinek hozott egy kis fagylaltot, majd elhagyta a szobát. Amikor másnap visszatért a lány már halott volt. Heidnik elvitte a holttestet. A lányok hamarosan meghallották egy láncfűrész zaját, amitől undor fogta el őket. Ezt csak fokozta a látvány, amikor a férfi kutyája bejött a szobába, szájában egy nagydarab hússal. Később Heidnik ledarálta a lány húsát és összekeverte azt a kutyaeledellel. Sandra halálát követően a házat megtöltötte a borzalmas bűz ami még a szomszédoknak is feltűnt, ezért kihívták a rendőrséget. Ki is mentek a házhoz, ám a férfi meggyőzte őket, hogy a bűz csupán egy rosszul sikerült főzés eredménye. Mivel a férfi viselkedése egyre bizarrabbá vált, a lányok kitervelték, hogy megtámadják Heidniket és megszöknek, de ezt sosem sikerült véghezvinniük, mivel Josephina elmondta neki a tervet. A férfi biztos akart lenni abban, hogy a lányok nem tudnak megszökni. Megbilincselte a kezüket, lábukat, majd elhallgattatta és fellógatta őket egy gerendára. Majd különböző méretű csavarhúzókat hozott, amiket a lányok fülébe tett, hogy ne halljanak semmit. Csak Josephinát nem bántotta. Később Deborah fájdalmakra panaszkodott, ekkor Heidnik kivitte őt a szobából. Amikor visszatértek, a lány nagyon hallgatag és komoly volt. Amint a férfi elhagyta a szobát a többiek faggatni kezdték Deborah-t. Elmesélte hogy Heidnik bevitte őt a konyhába, ahol megmutatta az egyik lábosát. A lábosban Sandra feje volt. A hűtőben pedig más testrészek. Azt mondta a lánynak, ha továbbra sem hajlandó engedelmeskedni neki, akkor ő lesz a következő. Néhány napon belül ismét egy csoportos büntetés következett, ami alól ismét csak egy lány volt kivétel. Ahogy teltek a hetek, Heidnik egyre inkább társként, mint fogolyként kezelte Josephinát, és egyre több időt töltött el vele kettesben. Egy napon, amikor ismét csoportos büntetést készült végrehajtani, megkérte Josephinát, hogy segítsen neki. Ebbe a büntetésbe Deborah belehalt. Ezután a férfi szendvicseket hozott a túlélőknek, majd elhagyta a szobát egy pár percre, hogy visszatérjen egy papírral és egy tollal. Josephinának adta a feladatot, hogy felírja a dátumot a lap tetejére. Ezután lediktált neki egy vallomást arról, hogy hogyan segített neki megölni Deborah-t. A végén mindketten aláírták. „Ha elmész a zsarukhoz, akkor be tudom majd bizonyítani nekik, hogy te ölted meg Deborah-t.” Megkérte a lányt, hogy menjen fel a konyhába, miután levette róla a bilincseket. Négy hónapja ez volt az első alkalom, hogy teljesen felöltözhetett. Heidnik nem sokkal később betette Deborah maradványait a hűtőbe, majd elhagyta a házat. Deborah halála után Josephina Heidnik állandó társává vált, gyakran elkísérte őt vásárolni vagy éppen étterembe. Mintha a férfi a második lány halálát követően megenyhült volna, igyekezett kényelmessé tenni rabjai helyzetét, matracokkal, pokrócokkal vagy párnákkal. Josephina-val pedig hamarosan megosztotta az ágyát is. Egyik útjukon, nem messze New Jerseytől Heidnik meglátott egy helyet, amiről úgy gondolta, jó lesz elrejteni Deborah testét. Következő nap, március 22-én el is hozták a testet, és Josephina megvárta a kocsiban, amíg a férfi elássa a holttestet. Heidnik szerette volna helyettesíteni a lányt, így elmentek a városba újabb áldozat után nézni. Hamar ráleltek egy Agnes nevű lányra, aki hamarosan bebörtönözve találta magát a többiekkel. Heidniknek úgy tűnt, Josephina szívesen működik együtt vele, ám a lánynak más tervei voltak. Március 24-én érkezett el az alkalom, amikor is megkérte Heidiket, hogy engedje őt el, hogy meglátogathassa a szüleit, és cserébe hoz neki egy új „feleséget” gyűjteményébe. A férfi beleegyezett a dologba, a lány házától nem messze kitette őt az autóból és elhajtott. Josephina azonnal a ház felé rohant, amit barátjával, Vincent Nelson-al osztott meg. Mindent elmesélt a férfinek és kihívták a rendőrséget is. Néhány perc kellett csak ahhoz, hogy két nyomozó, John Cannon és David Savidge kiérkezzen a házhoz. Elmentek ahhoz a benzinkúthoz, ahol Heidnik a lányt várta, és őrizetbe vették. Végre véget ért négy hónapon át tartó borzalom. Heidnik elfogása után elmentek a házához is, de mivel nem tudtak másként bejutni, betörték az ajtót. Amikor bementek a házba, és a börtönként szolgáló szobába, megláttak két lányt feküdni egy matracon, akiken a hideg ellenére csak egy vékonyka, koszos takaró volt. Miután a lányokat kiszabadították, átkutatták a házat, a konyhában megtalálták az emberi maradványokat is. És bár a ház elég szegényesnek tűnt, kiderült, hogy Heidnik gazdag ember. Gary Michael Heidnik 1943 novemberében született az Ohio beli Eastlake-ben. 18 hónappal később megszületett bátyja, Terry is. Hat hónappal később a szülők elváltak és a gyerekek az anyjukkal maradtak. Miután Gary elkezdte az iskolát, úgy döntött, inkább apjával és annak új feleségével él tovább. A dolgok nem mentek túl jól. Sokat veszekedtek, és apja mindig kigúnyolta, ha ágybavizelt, ami elég gyakran megtörtént. Az iskolában is rendszeresen gúnyolták. Az általános iskola után két gimnáziumot is kipróbált, de mindkettőbe hamar beleunt és inkább beállt a seregbe. A kiképzése közben kiválóan teljesített és szerzett magának néhány barátot is. Az 1970-es években már nagyon sok időt töltött különböző pszichiátriákon, orvosai elfogása után skizoid személyiségnek írták le. Tiszta pillanataiban IQ teszteknek vetették alá, amiből kiderült, hogy intelligenciája átlagon felüli. Heidnik tárgyalása 1988. június 20-án kezdődött. Védőügyvédjét saját maga választotta ki, Charles "Chuck" Peruto-t. Gyilkossággal, rablással, erőszakkal és még számtalan dologgal vádolták. A legerősebb bizonyíték ellene, fogvatartottjai vallomása volt. Ha ez még nem lett volna elég ott voltak a konyhában talált emberi maradványok is. Június 30-án, 16 órányi tanácskozás után hozták meg az ítéletet. Elsőfokon bűnösnek találták Deborah Dudley és Sandra Lindsay meggyilkolásában. És a lista ezzel még nem ért véget, 18 vádpontban találták bűnösnek, és halálra ítélték. Heidnik 11 hosszú évig ült börtönben, ez idő alatt számtalanszor megpróbált öngyilkos lenni. Végül 1999. június 6-án kivégezték méreginjekcióval. Halála után holttestéért senki nem jelentkezett.