Az 1980-as években Lucas több évig is élvezhette a „halálsor leghírhedtebb embere” címet. Kétes hírneve nem a három elkövetett gyilkosságból adódik, hanem a több százból, amelyeket nem. Amikor 1984-ben halálraítélték, nem az 1960-ban elkövetett édesanyja meggyilkolásáért tették ezt. És nem is az 1982-ben hidegvérrel megerőszakolt és meggyilkolt Kate Richért, a 82 éves texasi nőért. De még csak nem is barátnője, Becky Powell meggyilkolásáért és feldarabolásáért. Lucast egy 1979-ben elkövetett nemi erőszakért és gyilkosságért ítélték halálra (a nőt csak „Orange Socks”-ként ismerték) egy olyan nő meggyilkolása miatt, akivel lehet, hogy soha nem is találkozott.

Miután Lucas 10 évet letöltött büntetéséből anyja meggyilkolása miatt, szabadlábra helyezték. Ismét ölhetett. És meg is tette.

Második tárgyalásán, 1983-ban sokkolta a texasi tárgyalótermet, amikor nem csupán Rich meggyilkolását vallotta be, hanem bejelentette:

 „Még vagy 100 áldozatom van valahol odakint.”

Lucas vallomását követően 19 állam nyomozói álltak sorban nála interjúért, amíg egy speciális csoport dolgozott azon, hogy megoldják a több mint 600 gyilkosságot, amit Lucas időközben még beismert.

Lucas hozzáállását összefoglalta egy korai interjúban:

„Nem éreztem semmit gyilkolás közben. Olyan volt, mintha ittam volna egy pohár vizet.”

Amíg Lucas egyik gyilkosságot vallotta be a másik után, majdnem 200 ügyet, az igazi gyilkosok zavartalanul élhették mindennapjaikat. De miért vallott be ez az ember olyan gyilkosságokat, amelyeket el sem követett? Lucas számára ez egy játék volt, egy játék, amelyben ő nyert.

Henry Lee Lucas 1936. augusztus 23-án született Blacksburgben, egy Virginia melletti kis településen. Családjával egy két szobás házban laktak. Szülei, Viola és Anderson mindketten alkoholisták voltak. Lucasnak nyolc testvére volt, akik közül sokan a többi rokonhoz vagy nevelőotthonba kerültek. De Lucast anyja otthon tartotta. Sokszor megverték, vagy arra kényszerítették, hogy végignézze amint idegenekkel folytatnak szexuális viszonyt.

Amikor Lucas 1943-ban megkezdte az iskolát, Viola általában cipő nélkül küldte őt el otthonról. Egy alkalommal Lucas egy cipőben tért haza, amit tanárától kapott ajándékba, Viola jól el is verte őt, amiért elfogadta az ajándékot.

Tinédzser korában gyakran féltestvérével és állatokkal is folytatott szexuális viszonyt. Utóbbiaknak általában előbb elvágta a torkát.

17 éves korában testvére véletlenül kiszúrta a bal szemét egy késsel. Több napig kínlódott otthon mire végre valaki kórházba vitte, ahol kivették a szemét és egy üvegszemet tettek a helyére.

Ahogy idősödött egyre tartózkodóbbá vált. Alultápláltan és iskolázatlanul sosem tudta igazán értékelni az életet. Fél tinédzser korát a börtönben töltötte, először 1954-ben vitték be betöréses lopásért. 5 évre ítélték, de 1957-ben megszökött és nővéréhez menekült. Három hónappal később ismét elfogták, ám ő ismét megszökött de ezúttal még aznap megtalálták. 1959. szeptember 2-án szabadult. Ezután nővéréhez ment, ahol anyja folyamatosan arra kérte, hogy költözzön vissza hozzá Virginiába. De amikor Lucas erre nemet mondott, anyja utánament nővéréhez.

1960. január 11-én éjjel Lucas elment inni az anyjával egy helyi bárba.

„Eléggé részeg voltam már, amikor elkezdett veszekedni velem, hogy menjek vissza vele Virginiába, de én nem akartam vele lakni.”

Hazamentek még mindig veszekedve. Viola megütötte Lucast, aki visszaütött egy késsel. A 74 éves Viola holtan esett össze. Következő nap találtak rá egy nagy sebbel a nyakán. Lucas azonnal gyanúsított lett, ám őt nem találták sehol. Öt nappal később találták meg Ohioban. A rutinellenőrzés során a rendőrnek feltűnt, hogy a férfit körözik gyilkosság miatt. Amikor őrizetbe vették bevallotta, hogy meggyilkolta az anyját és fajtalankodott a holttesttel.

"A kezemben volt egy kés, de nem figyeltem, hogy a pengéje nyitva van-e vagy sem. Amikor megütöttem őt a késsel, elesett, azután megnéztem a kést, és akkor láttam, hogy nyitva volt."

Védőjének Carol Durstnak elmondta, hogy miután elhagyta a házat aggódni kezdett az anyja miatt, azt hitte, hogy az csak megsérült, és éppen hazafelé tartott, amikor megállították őt. Mindenesetre bevallotta bűnét, és a kést is megtalálták nála, amivel megölte anyját. Ez már elég volt egy vádemeléshez.

A tárgyaláson Lucas beszélt arról az éjjelről, csak most már „nem emlékezett” arra, hogy megütötte volna anyját egy késsel. Nem mutatott érzelmeket vagy megbánást. Durst elmondta, hogy védence a kést kisebb állatok megöléséhez használta, egerekhez vagy macskákhoz.

A tárgyaláson testvérei is részt vettek, megpróbálták áldozatként beállítani Lucast. Gyerekkoráról a következőket mesélte:

"Mély sebek voltak a fejemen. A testem tele volt kék zöld foltokkal a mindennapos verések miatt. Ha valamit nem akartam megtenni, megvert."

Azt mondta, anyja nem csak fizikálisan de érzelmileg is sokat bántotta. Az esküdtekben sikerült némi szimpátiát ébreszteni, de ennek ellenére sem hitték, hogy Lucas véletlenül ölte meg anyját.

Egy michigani börtönbe szállították. Két öngyilkossági kísérlet után átszállították egy pszichiátriára, és 1970-ben kiengedték, miután 10 évet letöltött. Nem sokkal szabadlábra helyezése után ismét letartóztatták. Elrabolt két tinédzser lányt. Amikor 1975 augusztusában szabadon engedték csavargó lett.

Ahogy városról városra utazott egyetlen célja az életben maradás volt. Jacksonville-ben megállt, hogy egyen valamit, és megossza ezt Ottis Toole-al, egy transzvesztitával, aki előszeretettel gyújtogatott. Jó barátokká és szeretőkké váltak. Hamarosan összeköltözött Toole-al anyja házába, ahol Toole fiatal unokahúga Becky lakott. Lucas és Becky hamar közel kerültek egymáshoz.

Becky enyhén beteg volt mentálisan, ki volt éhezve a kedvességre. Lucastól megkapta ezt, fontos emberré vált Becky számára. Ő volt az első ember, aki különlegesnek találta Lucast.

1981-ben Toole anyja meghalt, így mindhármuknak ki kellett költözni a házból. Elkezdték járni az utakat. Amikor Toole és Lucas szakítottak, ez utóbbi fogta Beckyt és nyugat felé indultak.

1982-ben kikötöttek Oklahomától nem messze és összeköltöztek a nyolcvanéves Kate Richhel. m ő hamar kitette a szűrüket. Ezután találkoztak Ruben Moore-al.

Moore egy elhagyatott csirkefarmra vitte őket, ahol ideiglenes szállást adott csavargóknak és elveszett lelkeknek. Ezt a farmot nevezte az Imádság házának. Lucas és Becky házastársnak adták ki magukat, annak ellenére, hogy Lucas már 45 volt Becky pedig csak egy tinédzser. Lucas így vélekedett erről az időszakról:

„Ez volt életem legjobb szakasza. Csináltam egy kis apartmant, tetőfedőként dolgoztam. Volt kocsim és bútoraim a lakásban. Tévém is volt meg hasonló dolgaim.”

Ám Becky szeretett volna visszatérni Floridába és sikerült meggyőznie Lucast, hogy ne maradjanak itt tovább. 1982. augusztus 23-án elhagyták a farmot. Következő nap Lucas sírva ment vissza. Elpanaszolta, hogy Becky elhagyta őt. Lucas folytatta életét a farmon. Beckyről soha senki nem hallott többé.

Egy hónappal később keresni kezdték Rich-et, a nyomozás Lucashoz vezetett ám ő megtagadta a közreműködést. 1983-ban letartóztatták. Öt nap elteltével, cigi és kávé nélkül Lucas kész volt bevallani mindent. Vallomásában leírta, hogy felvette Rich-et a kocsijába és templomba akartak menni. Ám ehelyett kocsikáztak egy darabig. Ekkor tört rá a vágy, hogy megölje a nőt és fajtalanodjon annak holttestével. Egy elhagyatott helyre mentek, ahol leszúrta a nőt, majd beteljesítette vágyait. Otthagyta a nőt, de később visszatért a helyszínre és magával vitte a testet az apartmanjába. Hogy eltüntesse a bizonyítékot, elégette a testet.

Miután befejezte Richről szóló vallomását, szeretett volna még valamit bevallani. Becky Powell meggyilkolását.

Elmesélte, hogy amikor elhagyták a farmot veszekedni kezdtek. Becky mindenáron Jacksonville-be akart menni, Lucas azonban visszautasította a kérést, mert ott éppen körözés alatt állt. Úgy döntöttek, hogy egy mezőn töltik az éjszakát. Becky nem élte nem a hajnalt. Leszúrta és feldarabolta a lányt, majd elhagyta a helyszínt. Azonban ide is visszatért hogy elégesse a testrészeket.

A tárgyaláson hamar megszületett az ítélet: életfogytiglani börtönbüntetés. Miután kihirdették az ítéletet Lucas felállt, kezet fogott az ügyésszel, rámosolygott és azt mondta: „Jó munkát végzett.”

A tárgyalás után Lucas elkezdett bevallani más gyilkosságokat is. 77 nő meggyilkolását vallotta be 19 különböző államban. Ezután egyre több és bizarrabb gyilkosság következett, feldarabolással, nekrofíliával és néha kannibalizmussal.

Azt állította, azért ölte meg áldozatait, hogy szexuális kapcsolatba kerülhessen velük.

"Számomra egy élő nő nem jelentett semmit. Jobban élveztem a szexet halottakkal, mint élőkkel."

Egy interjú közben Lucas azt állította, hogy Toole is segített neki néhány gyilkosságban.

Lucas állítólagos gyilkosságainak a száma hamarosan 600 fölé nőtt.

Az egyik áldozata egy „Orange Socks” névre keresztelt azonosítatlan nő volt, a lábán csupán egy pár narancsságra zoknit találtak.

Sok esetben nem volt ellene kézzelfogható bizonyíték, ám tudta a gyilkosságok elkövetésének módját és a helyszíneket is.

Lucas hamar híressé vált, sokat szerepelt a médiában is, és ez számára azt jelentette, hogy végre tényleg egy fontos emberré válhatott.

1984. április 2-án kezdődött meg az „Orange Socks” meggyilkolásával foglalkozó tárgyalás. A tét nagy volt Lucast halálra is ítélhették. Ez meg is történt, a bíróság bűnösnek találta őt.

Egyesek szerint Lucas mindössze három embert ölt meg: az anyját, Beckyt és Richet. Ennek ellenére sorra vallotta be a gyilkosságokat.

Nem sokkal halálraítélése után egy hazugságvizsgálóval sikerült kideríteni, hogy nem Lucas ölte meg „Orange Socksot”. A gyilkosság időpontjában ugyanis Lucas Floridában tartózkodott. A boncolás során nem találtak nemi erőszakra utaló jeleket sem, pedig Lucas azt állította, hogy megerőszakolta a nőt.

Toole bevallotta a 6 éves Adam Walsh meggyilkolását. Toole 1996-ban halt meg.

1998. június 26-án George Bush átváltoztatta Lucas büntetését halálbüntetésről életfogytiglanig tartó börtönbüntetésre, mivel kiderült, hogy „Orange Socksot” nem ő ölte meg. Lucas volt az egyetlen ember, aki kegyelmet kapott Bushtól.

Lucas 2001. március 13-án halt meg szívelégtelenségben.

Idézetek