Ukrajnában tartóztatták le azt az orosz férfit, akit legalább harminc fiatal lány meggyilkolásával gyanúsítanak. A tettes lakóhelyei környékén több tucat lány tűnt el körülbelül 1983 óta. A férfit egy 10 éves kislány múlt heti meggyilkolása után fogták el.

Hennagyij Moszkal ukrán belügyminiszter-helyettes - a médiajelentések szerint - szombati sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a gyanúsítottat a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében vették őrizetbe. A férfi 1982-ben költözött Szibériából Ukrajnába, ahol Dnyipropetrovszk megyében telepedett le.

A bűnügyi nyilvántartás szerint a megyében, ahol a férfi lakott, 1983-tól kezdve több tucat fiatal lánynak veszett nyoma, eltűnésüket a titokzatos "pavlohradi gyilkos" rovására írták. Ez a város fontos ipari központ Ukrajnában. A szovjet kommunista párt vizsgálatot rendelt el az ügyben, de végül soha senki ellen nem emeltek vádat.

A belügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a gyanúsított később a Dnyipropetrovszktól délre fekvő Zaporizzsjába költözött, ahol ezután szintén eltűnések történtek. A férfi, akit egy 10 éves lány múlt heti meggyilkolása után tartóztattak le, kihallgatása során beismerte több gyilkosság elkövetését.

„Ha nem kapnak el, sohasem hagytam volna abba. Azzal, hogy elkaptak, számtalan életet mentettek meg.” – Alexander Picsuskin Oroszország történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa fogalmazott így egy orosz televíziós csatornán.

Picsuskint 49 gyilkossággal és három gyilkossági kísérlettel gyanúsítják, ugyanakkor az áldozatainak pontos számáról senkinek sincs biztos információja. A „bicevszki rém” - aki nevét onnan kapta, hogy leendő áldozatait a Bicevszkij nevü moszkvai parkba csalta - 61 ember megölésével kérkedik. Az ügyészeket idézve az orosz média arról tudósított, hogy az orosz sorozatgyilkos a sakktábla 64 négyzetének megfelelő számú áldozatig akart elmenni.

A 33 éves Picsuskin egyébként bolti eladóként dolgozott a szörnyű gyilkosságok helyszínéül szolgáló park közelében. Ahogy az a sorozatgyilkosoknál nem egyedi, rendezettnek látszó életet élt, halk szavú, tisztelettudó emberként ismerték. A BBC-nek nyilatkozó szomszéd, Szvetlana Mortiakova, akit Picsuskin csak Szveta néninek hívott, elmondta: Picsuskin imádta az állatokat és vigasztalhatatlan volt, ha egy kisállat halálával szembesült. Alexanderről a szomszéd elmesélt egy történetet: a nő hazafelé tartva látta, ahogy a férfi részegen ül a bejárati ajtaja előtt lévő lépcsőn és zokog. Mint kiderült, szeretett házimacskájának halála miatt sírt.

Szvetlana asszonyt aztán munkahelyéről, egy nyári gyermektáborból hazaérkezve fogadta a sokkoló hír: lánya azzal fogadta, hogy elfogták az őrült sorozatgyilkost és az nem más, mint a szomszédjuk, Alexander.

Az orosz asszony, ahányszor csak belegondol, elfogja a hideg rémület, hogy egy őrült gyilkos mellett lakott. A BBC riportere ellátogatott az asszonnyal a közeli parkba is. Az idilli hangulatú park volt a helyszíne Picsuskin brutális gyilkosságainak. A férfi ide csalta többnyire időskorú férfi áldozatait iszogatni, akiket kalapáccsal ölt meg. Az áruházi rakodó első áldozata azonban 18 éves osztálytársa volt, akit barátnője miatt dobott ki az ablakon. Később a lánnyal is végzett.

Picsuskin különösen az elmúlt két évben aktivizálódott: mintegy tizenhat emberrel végzett. Legutolsó áldozata egy 36 éves nő volt, aki azonban eltűnése előtt cetlit hagyott hátra rokonainak arról, hogy Picsuskinnal ment el sétálni a Bitcevszkij parkba. A számos elfogott, gyanúsnak mondott személy után épp e cetlinek köszönhetően került rendőrkézre az édesanyjával egyedül élő Picsuskin. A férfi hamarosan igen beszédesnek bizonyult: a nyomozók az ő aktív részvételével tárták fel a gyilkosságokat, találtak rá több holttestre. A gyanúsított ezek mellett további tizenegy gyilkosságot vállalt magára.

A 33 éves Alekszandr Picsuskin áldozatait is éppen azzal csalta tőrbe, hogy egy parkban sakkozni hívta, majd egy kalapáccsal agyonverte őket. Mint mondta, muszáj volt megtennie, mert nem lehet gyilkolás nélkül élni. A Guardian szerint a Bicevszki parkban ismerkedett össze áldozataival, az orosz média ezért nevezte el Picsuskint "bicevszki rém"-nek. A parkban időzve barátságosan sakkozni hívta őket, majd miután összebarátkoztak, itatni kezdte őket vodkával. A rendőrség szerint főként idősebb férfiakat szemelt ki, és azzal csalta őket a park egy elhagyatottabb részére, hogy ott temette el kedvenc kutyáját. Mikor már túl részegek voltak ahhoz, hogy védekezhessenek, hátulról leütötte, majd halálra verte őket egy kalapáccsal, illetve egy bunkósbottal. A kalapácsot a rendőröknek sikerült megtalálniuk egy kis tóban.

Egyelőre csak 14 feltételezett áldozatának a testét sikerült megtalálni. A rendőrségen Picsuskin a letartóztatása után elmondta, eredetileg 64 ember megölését tervezte - éppen annyiét, ahány mező van a sakktáblán.

A Guardian szerint minden egyes gyilkosság után egy mezőt bejelölt a sakktáblán egy kereszttel. "Arról álmodott, hogy felülmúlja Csikatilót" - mondta az egyik orosz ügyész, Juríj Szjomin. Andrej Csikatilo a legközismertebb sorozatgyilkos Oroszországban, aki  52 embert ölt meg.

Tudósítók szerint az esküdtszék egyik legfőbb feladata eldönteni azt, a 33 éves férfi elmebeteg-e, vagy sem. Ha beszámíthatónak találják és elítélik, akkor a sorozatgyilkosra életfogytig tartó börtönbüntetés vár, ugyanis Oroszországban jelenleg moratórium van a halálbüntetések alkalmazásában - írja a BBC.

A rém vallomását tévé is közvetítette, a férfi itt mondta el, miért ölte meg ezeket az embereket. "Gyilkosságok nélkül élni éppen olyan, mintha nem ennénk" - jelentette ki. "Muszáj volt megtennem, értik? Úgy éreztem, én vagyok ezeknek az embereknek az atyja, és kinyitottam előttük egy új élet kapuját. Új életet adtam nekik" - tette hozzá.

Picsuskint, 2006 júniusában azért tartóztatták le, mert azt gyanították, ő ölhette meg kolléganőjét, akinek a testét a Bicevszki parkban találták meg. Marina Moszkaljeva kabátjában döntő fontosságú nyomokra bukkantak: egy metrójegyre és egy papírcetlire, amelyre Picsuskin telefonszáma volt felírva. A BBC szerint Picsuskin legtöbb gyilkossága egybevág azzal, hogy 2000 után emelkedett az emberölések száma, és egyre több holttestet találtak parkokban és más közterületen az orosz fővárosban.

"Át kellene adni őt az embereknek, és hagyni, hogy ők büntessék meg ahelyett, hogy a mi pénzünkön élhet tovább a börtönben" - nyilatkozta az egyik orosz tévének Tamara Klimova, akinek a férje öt évvel ezelőtt tűnt el, és valószínűleg szintén Picsuskin végzett vele. A sorozatgyilkos édesanyja szerint fia eltévelyedése akkor kezdődhetett, amikor négyéves korában beütötte a fejét egy hintába.

A tárgyalássorozat szeptember 13-án kezdődik a Moszkvai Városi Bíróságon, ügyvédje, Pavel Ivannyikov az egyik kihallgatása után azt mondta: ügyfele felfogta, hogy a bűncselekmények többségéért felelős.

Interjú

Egy riporter készített interjút Picsuskinnal, amiből megtudhatjuk a véleményét, néhány fontosabb dologról, mint például az alábbiakról:

A bebörtönzöttségről
Amikor behoztak a börtönbe nem voltam épp jó hangulatban. Most már jobb, teljesen alkalmazkodtam a helyzethez. Még a víz is jó itt. Annyira forró néha, hogy a hideget is meg kell engednem. Viszont amióta itt vagyok a hajamat mindössze egyszer vágták le. És tudod mennyi időt adnak egy zuhanyzásra... öt percet!

Az emberéletről
Az emberélet nem túl hosszú, értéktelen. Az ügyvédemet is fel tudnám vágni, akár egy halat. Meg tudnám ölni, mint egy férget és még élvezném is. Nem emlékszem mindenkire akit megöltem. Nem is érdekel annyira, hogy emlékezzek mindre.

A vallásról
Három hónapos koromban megkereszteltek, ennek nem nagyon örülök. Nem hiszem hogy valaki lenne odafent. Nem fogok Bibliát olvasni sem, sosem imádkoztam Istenhez és nem is fogok. Ez csak egy csodálatos tündérmese a gyengéknek.

A politikáról
A szavazásról csak annyit, hogy eddig mindig elmentem, sosem mulasztottam el.

Az álmokról
Vannak rémálmaim... a kutyámról, aki sokáig élt velük, majd meghalt. Részben az én hibám is volt, azt hiszem meg lehetett volna menteni, hülye helyzet volt. És ez valahogy nyomot hagyott bennem.

Az irodalomról
Nem szoktam írni, csak lányoknak. És az újságíróknak.

A barátságról
Először is kit nevezünk barátnak? A barát nem az aki pénzzel támogat, vagy megengedi, hogy nála tölts egy éjszakát... Véleményem szerint egy barátság a sírig tart. Igaz sok olyan embert öltem meg akiket ismertem és ez élvezetesebb volt számomra mint ismeretleneket ölni.

A megbocsátásról
Nem, nem bántam meg semmit. Annyi időbe és erőfeszítésbe került. Ez csak egy formalitás lenne, ettől nem változna meg a büntetésem.

A sportról
Nem szeretek sportot nézni. Se focit, se hokit.

Az utazásról
Mexicoba szívesen elutaznék. Először is mert jó meleg van, másodszor meg szép erdők vannak arrafelé... talán ott másként élhettem volna.
Miután a riporter felhívta Picsuskin figyelmét rá, hogy Mexicoban nem igazán vannak erdők, ő így reagált: Azt akarod mondani, hogy arrafelé nincsenek dzsungelek? Ahogy Freddy Krueger mondta: „Minden városnak van egy Elm utcája.”