Fred és Rose West számlájára a következő bűncselekmények írhatók: vérfertőzés, nemi erőszak, kínzás, emberrablás, gyilkosság és lopás. Westék gyerekei: Catherine Costello -> 1963 - Charmaine (nem Fred gyermeke volt) (1971-ben Rose megölte) Catherine és Fred -> 1964 - Anne Marie (Catherine-t Fred ölte meg 1970-ben) Fred és Anna McFall -> 1967 - Anna McFall-t és meg nem született gyermekét Fred ölte meg Fred és Rose -> 1970 - Heather (1987-ben Fred megölte) Fred és Rose -> 1972 - Mae West Fred és Rose -> 1973 - Stephen Fred és Shirley Robinson -> 1977 - Shirley Robinson-t és meg nem született gyermekét Fred ölte meg 1978-ban Rose és egyik fekete kliense-> 1977 - Tara Fred és Rose -> 1978 - Louise Fred és lánya Anne Marie – a terhesség nem jött létre Fred és Rose -> 1980 - Barry Rose és egy kliens -> 1982 - Rosemary Junior Rose és egyik fekete kliense -> 1983 – Lucyanna Frederick Stephen Walter West Fred 1941. szeptember 29-én született Anglia beli Much Marcle-ben, Walter és Daisy West gyermekeként. Fred gyönyörű kisgyermek volt, nagy kék szemekkel és göndör szőke hajjal. Hat testvére közül ő volt a legidősebb és ő volt anyjának abszolút kedvence. Apjával is jó volt a kapcsolata, felnézett rá. Ahogy Fred növekedett, haja besötétedett és egyre ápolatlanabbá vált, sokak szerint úgy nézett ki, mint egy cigány. Ráadásul anyjától is örökölt néhány nem túl előnyös dolgot, például nagy száját és egy kis hézagot az első két foga között. Amíg testvérei, John és Douglas előszeretettel vívtak csatákat a többi sráccal, Fred rendszerint távol maradt ezektől és másoktól várt segítséget, ha megtámadták. Apjuk, Walter szigorú családfőnek számított, ám ez csak egy kezdeti probléma volt a családban. A testvérek szerettek krikettet és futballt játszani házuk udvarán. Szombat esténként az egész család elment egy közeli pubba, ahol a gyerekek kint ültek a padon, amíg szüleik bent iszogattak. Egy évben kétszer pedig még a tengerhez is elutaztak. Fred öccse, Doug egyszer a következőket mondta bátyjáról: „Frednek nagyon szelíd természete volt, szinte sosem került bajba. Senki fölött nem uralkodott és sosem védte meg magát. Ha összehasonlítom azt a Fredet, akit ismertem és azt, akit gyilkossággal vádolnak, nem tudom elhinni. Ehhez kettős személyiségnek kell lennie, amolyan Jekyll és Hyde karakternek.” Fred az iskolában nem volt túl jó tanuló, 15 évesen ott is hagyta az egészet, és dolgozni ment. 16 éves korára összeszedte magát, és ápoltabb lett, hogy tetsszen a lányoknak. Agresszív volt a nőkkel, és mindenkire lecsapott, aki megfelelt az igényeinek. Híres volt arról, hogy mennyire szerette a nála fiatalabb lányokat, emiatt gyakran került bajba. Azt állította, hogy apja megerőszakolta saját lányait az „én csináltalak, tehát jogom van hozzá” logika alapján. Fred később maga is követte ezt a logikát saját gyermekeinél. 17 éves korában súlyos motorbalesetet szenvedett, egy hétig volt kómában, és egy fémlemezt kellett a fejébe helyezni. Eltört az egyik lába is, ennek következtében rövidebb lett a másiknál. Egyesek szerint fejsérülése után nem tudta kontrollálni az érzelmeit, a baleset úgy tűnik, örökre megváltoztatta Fred Westet. Miután felépült találkozott a csinos, 16 éves Catherine Bernadette Costello-val, becenevén Renával. A lánynak meggyűlt a baja a rendőrséggel egy lopás miatt. Szinte azonnal egymásba szerettek, de a lány pár hónap múlva hazament Skóciába és a kapcsolatnak vége szakadt. Fred rossz útra térése 20 éves korában kezdődött, ekkor már pedofíliával és lopással is vádolták Ő lett a család szégyene. 1962-ben visszaköltözhetett családjához. Még ebben az évben visszatért az életébe Rena is, aki hamarosan terhes lett, de nem Fredtől. Ez okozott némi problémát a két fiatal között, de titokban összeházasodtak és Skóciába költöztek. Fred szülei abban a hitben éltek, hogy a gyerek az ő fiúktól van. 1963. márciusában megszületett Charmaine, aki egyáltalán nem hasonlított Fredre. Azt hazudták a szülőknek, hogy a baba meghalt szülés közben, ezért örökbefogadtak egy félvér babát. Annak ellenére, hogy Rena prostituált volt, nem érezte jól magát Freddel. A férfi még neki is túl perverz dolgokat követelt tőle éjjel-nappal. Fred egy fagylaltos autót vezetett munka gyanánt, és így elég sok fiatal lánnyal találkozhatott. A tinilányok számára vonzó volt Fred kedvessége, megértő viselkedése és a sok érdekes sztori amit mesélt. Sokaknak, akik szexuális kapcsolatba kerültek vele ez maga a paradicsom volt. 1964-ben Rena megszülte Freddel közös gyermekét, Anna Mariet. Házasságukat a se veled se nélküled hangulat jellemezte. Ebben az időszakban találkoztak egy Anna McFall nevű nővel, aki elvesztette barátját egy balesetben. Fred is okozott egy balesetet, elütött egy fiatal fiút, ezért kirúgták állásából. Ekkor Fred, Rena, a két gyerek és Anna elköltözött Gloucesterbe. Fred egy vágóhídon kapott munkát, és ez igen mély hatást gyakorolt rá. Ekkor kezdte el érdekelni a vér, halál, feldarabolás és még a nekrofília is. Kapcsolata Renával egyre rosszabb lett, a nő el akart menni a két gyerekkel, de Fred ezt megtiltotta, így Rena egyedül tért vissza Skóciába. 1966-ban gyermekei miatt azonban mégis visszament a férfihez. Egy évvel később Anna is terhes lett Fredtől. Sikertelenül, de megpróbálta szétválasztani egymástól a házaspárt, hogy Fred őt vegye el feleségül. Ez stresszelte Fredet, ezért júliusban megölte Annát és magzatát, feldarabolta a holttestet és eltemette őket. A holttest ujjait és lábujjait levágta. Későbbi gyilkosságai során ez lett az egyik ismertetőjele. Anna „eltűnése” után Fred hamarosan ismét a régi önmaga lett. 1968. november 29-én megismerkedett Rose Letts-el, aki következő felesége és lelki társa lett. Rosemary Pauline Letts Rose Letts 1953. október 29-én született az angliai Devonban. Ő volt Daisy és William Letts hét gyermeke közül az ötödik. Volt három nővére (Patricia, Joyce, Glenys), és három fiú testvére (Andrew, Graham, Gordon). Testvére, Andrew a következőket mondta róla: „Kisgyermekként annyira aranyos volt a hosszú hajával. El sem tudom képzelni, hogyan válhatott ilyen szörnyeteggé.” Kívülről igazi tökéletes családnak tűntek, ám Rose apja egy igazi zsarnok volt, aki szerette megmondani családjának, hogy mit tegyenek és mit ne. Nem tűrte az ellenkezést, és mintha direkt okokat keresett volna arra, hogy feleségét vagy gyermekeit megverhesse. Andrew így emlékezett vissza gyermekkorukra: „Ha úgy gondolta, hogy túl későn feküdtünk le, akkor megparancsolta, hogy ássuk fel a kertet. Az egész kertet. Ha nem csináltuk meg úgy, ahogy neki tetszett, akkor az egészet újra kellett kezdenünk. Nem beszélgethettünk és nem játszhattunk egymással, mint a többi gyerek. Ha túl zajosak voltunk megvert minket egy szíjjal vagy egy fadarabbal. Addig vert minket, míg anyánk közénk nem állt. Akkor ő is kapott.” Ezek hatására Daisy kórházba került depresszió miatt, ahol különböző elektrosokk terápiákban részesült. Ekkor volt terhes Rose-al. Azt nem tudni, hogy ezek a terápiák hatással voltak-e a magzatra. Rose nem volt túl okos gyerek, de nagyon szép volt: nagy barna szemei, szép arca és hosszú haja volt. De ahogy idősödött egyre pufókabbá vált, az iskolában a csúfolódás középpontjává vált, agresszív lett és magányos. Hamar felfedezte a szexualitást, és inkább környék idősebb férifiait szemelte ki magának. Barátnőivel azonban hamarosan félteni kezdték magukat, mivel a környéken sok volt a nemi erőszak, és egy lány is eltűnt. Rose azonban nem tudta sokáig elviselni a magányt, ezért ismét kiszemelt magának egy idősebb férfit. Ez azonban rossz választás volt, a férfi kihasználta Rose naivságát és megerőszakolta. Sok csalódáson és sok férfin esett már túl, amikor találkozott Fred Westtel. 1970-ben életet adott Heathernek. Egy évvel később Rose megölte Charmaine-t, feldarabolta és elásta a konyhájuk padlója alá. 20 évig nem fedezte fel senki a holttestet. De mielőtt elásta volna, levágta annak ujjait és lábujjait. A gyilkosság időpontjában Fred börtönben ült. Rose időnként prostitúcióval szerzett magának és Frednek egy kis plussz jövedelmet. Gyakran hívott fel magához férfiakat pénzért, ám előfordult az is, hogy csupán szórakozásból. Fred élvezte ezt a fajta viselkedést, és gyakran leste meg feleségét miközben más férfiakkal hált. Néha fotókat csinált a nőről és feladta hirdetésben. Charmaine eltűnése miatt Fred előző felesége, Rena visszament Westékhez, hátha megtudja mi történt lányával. Fred nem látott más megoldást csak, hogy megölje Renát. Leitatta és megfojtotta a nőt, feldarabolta, levágta az ujjait, majd testét zsákokba tette és ugyanott temette el, ahol annak idején Anna McFallt. 1972. júniusában a házaspárnak újabb gyereke született, Mae Westnek nevezték el. Most, hogy a család egyre nőtt és Rosenak is egyre több kuncsaftja lett, egy új és nagyobb ház után néztek. A Cromwell Street 25. szám alatt ezt a házat meg is találták. A házhoz egy pince is tartozott, elhatározták, hogy Rose majd itt fogadja kuncsaftjait. Első kuncsaftjuk saját 8 éves lányuk, Anna Marie volt. Rose levetkőztette és megkötözte őt, majd Fred megerőszakolta. Ezután megfenyegették, ha bárkinek elmondja a történteket kiadós verésben lesz része. Ez év decemberében felvettek egy 17 éves bébiszittert, Caroline Owenst, aki azonban hamar otthagyta a családot, amikor Rose szexuális ajánlatot tett neki. Három héttel később mégis visszatért Westékhez akik megerőszakolták őt. Megfenyegették, hogy megölik, ha nem teszi amit mondanak neki. A lány egy ideig hallgatott, de aztán elment a rendőrségre és feljelentést tett. Westéket nem ítélték el, nem hittek a fiatal lánynak. Következő áldozatuk Lynda Gough volt, aki szintén bébiszitterkedni ment Westékhez. 1973. augusztusában megszületett első fiúk, Stephen. Még ebben az évben csatlakozott a ház egyre növekvő „lakóihoz” a 15 éves Carol Ann Cooper is. Fred őt is feldarabolta, és rajta hagyta kézjegyét. December 27-én Lucy Partington élete is végetért Westék pincéjében. Miközben Fred a holttestet darabolta megvágta magát, ezért kórházba kellett mennie, hogy összevarrják sebeit. Következő év áprilisában Therese Siegenthaler-t ölték meg és temették el a Cromwell Street 25. szám alatt. Juanita Mott is hasonló sorsra jutott, Shirley Hubbard úgyszintén. Utánuk a 18 éves Shirley Robinson következett, aki terhes lett Fredtől, de az megölte a lányt még a terhesség alatt. Rose egyik kliensének gyermekét hordta éppen a szíve alatt és nem volt elragadtatva attól, hogy Shirley meg Fredét hordta éppen. Ez vezetett a gyilkossághoz. 1978-ban megszületett hatodik gyermekük, Louise. Fred ekkor ejtette teherbe lányát, Anne Marie-t, de az később elvetélt. Következő áldozatuk a 16 éves Alison Chambers volt. A gyerekek annyit tudtak, hogy anyjuk prostituált és apjuk rendszeresen molesztálta Anne Marie-t. Amikor Anne elköltözött hazulról, Fred figyelme Mae-re és Heatherre irányult. 1980-ban megszületett Westék második fia, Barry. Két évvel később Rose életet adott Rosemary Juniornak, aki azonban nem Fred gyermeke volt. 1983-ban megszületett Lucyanna, egy félvér lány. 1986-ban megölték Heathert, saját lányukat, mert az „beköpte” őket egyik barátnőjének. Miután Fred feldarabolta a holttestet megkérte fiát, Stephent, hogy segítsen neki gödröt ásni a kertben. Amikor rákérdeztek testvérük hollétére, azt hazudták nekik, hogy Heather elment otthonról. Egy pornográf újságon keresztül megismerkedtek Katherine Halliday-el, aki azonban hamarosan megszakított minden kapcsolatot a West családdal. Westék szerencséje a vége felé közeledett. Miután megerőszakoltak egy fiatal lányt, az elmondta barátnőjének a történteket, aki a rendőrséghez fordult. Az ügyet Hazel Savage nyomozó kapta meg. 1992. augusztus 6-án letartóztatták Rose és Fred Westet. A házkutatás során hamarosan sorra kerültek elő a holttestek a kertből, vagy a konyha padlója alól. Egy holttestet a letterfield-i mezőn találtak meg. A 11. holttest amit megtaláltak a 8 éves Charmaine-é volt. Ahogy a nyomozás haladt előre, Rose megpróbált mindent Fredre kenni, és elhitetni a rendőrséggel, hogy ő is csupán egy áldozat. Ám ez nem volt túl hihető. Fredet nagyon rosszul érintette Rose viselkedése, 1995. december 31-én felakaszotta magát celájában. Testvére, John is öngyilkos lett még ebben az évben. Fred utolsó levele feleségének szólt: „Nos, Rose, most leszel 41 éves, még mindig gyönyörű vagy, szeretsz engem és én is téged. Mindig szeretni fogjuk egymást. A legszebb dolog az életemben az volt, amikor megismertelek. A szerelmünk nagyon különleges volt. Nincsen ajándékom a számodra, csak az életem. Neked adom, kedvesem. Ha készen állsz, gyere hozzám. Várni foglak.” Rose Westet életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.